2011

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

A fogyás és az egészség titkai

 

Ha csak jó táplálékot eszünk, akkor egészségesek és ideális testsúlyúak maradunk. Ha számunkra sok rossz táplálékot fogyasztunk, akkor elhízunk és megbetegszünk. Természetesen ez a betegségek nagyon durva megközelítésének tűnik, de a mai betegségek többségénél igaz.

Főszerepben a táplálkozáskutatókat megtévesztő kettősarcú ZSÍR.

Azzal kezdődött, hogy a szív és érrendszeri betegek vérében magas volt a zsírszint és az érfalak plakkjaiban magas a koleszterin-koncentráció. Mi lett ebből a következtetés? Ne együnk zsíros és koleszterinben gazdag ételeket. A szimpla logika szerint ez helyes következtetés lehetett volna, de az ok- okozati összefüggéseket vizsgálva helytelen.

Az a zsírsav-többlet, amely a vérünkben a magas zsírsavszintet okozza, nem azokból a zsírokból származik, amelyek zsírként az ételeinkben voltak, hanem azokból a zsírokból, amelyeket a mi szervezetünk tartalékenergia forrásként szállít a zsírdepóinkhoz.

Mi történik akkor, ha gyorsan felszívódó cukrokat és keményítőtartalmú ételeket eszünk energiaforrás gyanánt? A vércukor-szintünk a kívánt szint fölé ugrik! Ekkor hírtelen megnövekszik az inzulin-szint is, az inzulin segít abban, hogy a cukor a vérből a sejtekbe kerüljön. Ha a sejteknek viszont nincs szüksége a cukor elégetéséből származó energiára, akkor zsírokat képez a cukrokból, amelyet a zsírdepókban (zsírszövetekben tárol).

Nem a táplálékainkban lévő zsír „csinál” bennünk többlet zsírt, hanem a táplálékainkban lévő, gyorsan felszívódó szénhidrátok!

A tartalékenergiákat tároló zsírszövetek sokféle gyulladási faktorokat termelnek, melyek a betegségek kiinduló gócaivá válnak. Ellenben a táplálékkal elfogyasztott zsír nem okoz gyulladási faktorokat a szervezetünkben. Az érfalon talált koleszterin a gyulladási faktorok generálta érfalban kialakult gyulladásokat fedi le, de nem maga a koleszterin bizonyult a gyulladások okozójának. Tehát a zsírnak kettős arca van, másképpen viselkedik, mint táplálék, és másképpen, mint energiatároló. Táplálékként hasznos, mert energiát nyerünk belőle. A fölösleg cukrokból és a gyorsan felszívódó, finomított szénhidrátokból átalakított zsírok, melyek a zsírszöveteinkben tárolódnak, károsak, mert elhízunk tőlük és gyulladásfaktorokat generálnak bennünk.

Ha csak, mint energiaforrásként tekintünk a táplálékainkra, három fő csoportot különböztetünk meg: fehérjék, zsírok és szénhidrátok. Vegyük őket szemügyre abból a szempontból, hogy okozhatnak-e gyulladásokat a szervezetünkben vagy sem, vagyis károsak vagy sem.

FEHÉRJÉK: a hagyományos fehérje forrásainkban (hús, tojás) lévő fehérjék nem okoznak bennünk gyulladásokat. Emésztő rendszerünk ezeket a fehérjéket megemészti, lebontja, aminosavakra, amelyeket vagy a szervezetünk fehérjéinek építésére vagy energia forrásként hasznosul bennünk. Aminosavakból nem keletkezik zsír. A hagyományos fehérje forrásainkban lévő fehérjék lebontására megvan az enzim rendszerünk, mellyel apró darabjaira, aminosavakra, bontjuk a fehérjéket, többszázezer éve ez a rendszer jól bejáratva hibátlanul működik. Az aminosavak gyulladásokat nem okoznak, ellenben, ha már két-három aminosav összeállva egy „fehérjetöredéket” okoz, akkor már baj lehet, ha az immunrendszerünk szűrőjén fennakad. Ez gyulladást jelent. Allergia és autoimmun-betegség is kialakulhat belőle. Például a génmódosított táplálékainkkal azért kell óvatosnak lennünk, hogy tartalmaznak-e olyan fehérje részletet, amelyet nem tudunk teljesen megemészteni és egy fehérjetöredék marad belőle.

Húsok: szerintem húsokat kell fogyasztanunk, mert a legjobb fehérjeforrásunk. Természetesen megértem az indiaiakat, akiknél a meleg égöv miatt, hamar megbüdösödik a hús, és ehetetlen lesz. Ők már gyerekkoruk óta megszokták, hogy a fehérjeforrásuk is növényi eredetű legyen. Ha olyan sok húst eszünk, hogy a mennyiségénél fogva nem tudjuk megemészteni a vékonybélben, akkor az emésztetlen fehérjék a vastagbélben rothadásos folyamatokat okoz, húgysav termelődik, ami káros. Ha a húsokat olyan köretekkel esszük, mint a kenyér, tészta, burgonya, rizs akkor gátolva van a fehérje lebontása aminosavakká és így emésztetlen húsfehérjék kerülnek a vastagbélbe. EZ KÁROS! De ha rostban gazdag párolt zöldségekkel vagy nyers salátákkal esszük a húsokat, akkor a fehérjék tökéletesen megemésztődnek még a vékonybélben, így nem jut a vastagbélben székelő rothasztó baktériumoknak fehérje. Az, hogy vörös vagy fehér a hús, csak azt jelenti, hogy az izomköteg gyors vagy lassú erőkifejtésre jött létre.  A magam részéről jobban szeretem a vörös húsokat. (Tehát ugyanannak az állatnak van vörös és fehér húsa. A csirkecomb vörös, míg a mell fehér.) Emésztés szempontjából csak az inak mennyiségében lehet különbség. Az inakat és hártyákat jobb, ha leszedjük a húsokról. (Kivéve, ha csülökről vagy lábról van szó.)

Hogyan jártunk a tejjel? A tenyésztések folyamán spontán mutációval létrejött egy olyan gén módosulat a tehénben, amely azt eredményezte, hogy a tejsavó egyetlen fehérjéjében egy aminosav helyén egy másik aminosav került. Ezért különböztetjük meg az ázsiai tehenet, melynek a tejében még az ősi, számunkra emészthető, aminosav szekvencia van, míg az európai tehén tejsavójában lévő kazein fehérje nem emészthető meg totálisan, és ez sokunkban gyulladást okozhat.

Ilja Mecsnikov, Nobel díjas biokémikus a hegyi pásztorok magas életkorát tanulmányozva arra jött rá, hogy a pásztorok rengeteg kecske- és juhtejből készült termékeket fogyasztanak. Mikrobiológiai módszerekkel megvizsgálta ezeket a tejkészítményeket, ekkor fedezte fel a probiotikumokat, melyek a jó bélflórát alkotó mikroorganizmusok sokasága. Minél tovább érlelünk egy juhtúrót, annál büdösebb lesz, de annál többféle probiotikus egysejtűt fog tartalmazni. Minél összetettebb a bélflóránk annál stabilabb. A patikákban és joghurtokban kapható probiotikumok általában nem juh- vagy kecsketejből készültek, ezt meg kell azért jegyezni. Ezért csak kúraszerűen szabad fogyasztani őket, az állandó fogyasztásuk nem javasolt.

Az említett probiotikumok tejcukrot, és tejcukrot tartalmazó oligoszaharidokat fermentálnak, ebből élnek, de vannak nem tejcukrokat emésztő probiotikumok is, ezek egyéb oligoszaharidokat fermentálnak a vastagbelünkben. Ilyen probiotikumokat tartalmaz az általam feltalált Primbiotic Gél, Mikrorostos Gél és Micromucosa Gel is. Sokan kérdezik mi a különbség közöttük. Az érlelési időben van különbség! A Micromucosa érlelődik legtovább (de nem büdös!).

Mi van a tojással? A tojástól azért tiltottak bennünket, mert magas a koleszterintartalma. A legújabb kutatások viszont kimutatták, hogy a koleszterin-hipotézis téves, nem a magas koleszterinszint okozza a vérfalban a gyulladást, hanem a magas homocisztein-szint miatt, (ami vitaminhiány következménye) majd az érfalban kialakult gyulladásra rétegződik a koleszterin. A koleszterinre szükségünk van, ha keveset eszünk belőle, akkor csinál a szervezetünk koleszterint, mert nélküle nem élhetünk! A tojásból bármennyit ehetünk!

Ásványi anyagok és vitaminok. Ezek az anyagok nagyon fontosak számunkra, nélkülük szintén nem élhetünk. De nem mindegy, hogy milyen formában fogyasszuk és mennyit. Ez egy olyan nagyon fontos téma, hogy egy külön bejegyzést fogok tenni erről.

SZÉNHIDRÁTOK: Jó és rossz szénhidrátok! Ezeknek a táplálék összetevőknek a fogyasztására kell nagyon odafigyelni. Az elhízott embereknek különösen.

A fogyás egyik titka, hogy ne együnk rossz szénhidrátokat! (A másik titka a rendszeres intenzív testmozgás!) De az első a fontosabb!

A rossz szénhidrátok a gyorsan felszívódó szénhidrátok (ilyenek a cukor és a keményítő). A sütemények és édességek sok cukrot tartalmaznak. Ha fogyni akarsz: tilos enni!

Sok keményítőt tartalmaznak a finomított lisztből készült ételek: kenyér, tészta, burgonya, rizs. A teljes kiőrlésű lisztből készült tészta és kenyér egy fokkal jobb, de ez sem igazán ajánlott, ha fogyni akarsz.

A jó szénhidrátok, a lassan vagy nehezen, vagy egyáltalán nem emészthető (pl.: cellulóz) szénhidrátok. Ilyen szénhidrátokat tartalmaznak a zöldségek és gyümölcsök (a gyümölcsökben gyorsan felszívódó szénhidrátok is vannak). Nyersen azért jobb ezeket fogyasztani, mert a bennük lévő antioxidáns enzimek 40 fok feletti hőkezelésnél tönkremennek. A gabona magvakból is egyszerűen készíthető jó szénhidrátokat tartalmazó élelmiszer. Csíráztatva a gabona magvak elveszítik a keményítőtartalmukat, és a keményítő helyett fontos enzimek, fehérjék és rostok keletkeznek.

ZSÍROK és OLAJOK: Szobahőmérsékleten a zsírok általában szilárdak (kenhetők), míg az olajok folyékonyak. A zsírokat inkább energiaforrásként hasznosítja a szervezetünk, míg az olajok inkább a sejtmembránjaink építőelemeként beépítésre kerül. Az állati zsírokról, mint írtam az előzőekben, kiderült, hogy nem károsak a koleszterinszint szempontjából, bátran lehet fogyasztani energiaforrásként. A növényi olajokkal viszont más a helyzet. A folyékony növényi olajokat kémiai eljárással, hidrogénezéssel, kezelve megszilárdítják és ilyen módon margarinokat kapnak. A süteményekben nagy előszeretettel használják, mert jó ízeket lehet velük elérni. Viszont ez a „zsírfajta” teljesen mesterséges, ilyen anyagot a természetben nem találunk. Ezért nem ajánlatos az egészségtudatos táplálkozásúaknak! De másoknak sem, mivel a rossz táplálékok körébe tartozik.

Mi a helyzet az olajokkal? Egyes növényeknek a magjai sok számunkra hasznos olajt tartalmaznak. Ha ezeket az olajos magvakat fogyasztjuk, akkor a magvakban lévő olajok jók számunkra, mert természetes arányban kapjuk őket. A nagy olajtartalmú olajos magvakban viszont csak omega-6 –t tartalmazó olaj van. Ha csak omega-6-ban gazdag olajt fogyasztunk, akkor az omega-6 önmagában, omega-3 nélkül, nem tud beépülni a sejtmembránba, az emésztése pedig gondot okoz. A legfontosabb omega-3 forrásunk a HAL.  Együnk rendszeresen halat!

A növényi olajokkal van más probléma is. A nem hidegen sajtolt, hő kezelt olajokban könnyen kialakulnak az ún. transzzsírok. Megemésztésük problémás és a gyulladások fennmaradását segítik. A gyulladások megszüntetése pedig elsőszámú feladatunk lenne! Növényi olajokban, ha sütünk, akkor szintén nagy a kockázata a transzzsírok megjelenésének. Hátha még többször sütünk ugyanabban az olajban? Csak állati, telitett zsírokban süssünk!

Saláták készítésénél hidegen sajtolt olajakat használjunk!