2012

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

2. rész. A rendezettségnek nagy az információtároló és továbbító képessége

A hidrogénkötés, ami a vízmolekulák közötti kötést jelenheti relatíve nagyon gyenge kötések.Minél gyengébb egy kötés, annál könnyebben, annál kisebb energiával gerjeszthető. Viszont, ha sok könnyen gerjeszthető rezgés van a rendszerben, akkor rengeteg összeadott energiát képes felvenni és tárolni magában. (Nézd el nekem, hogy nem fogom bizonyítani, mert nem akarok szabad energiáról, fonon entrópiáról stb. beszélni neked.) Hidd el nekem, hogy így van!

Van egy magyar közmondás (figyeld meg, hogy a közmondások általában mély bölcsességeket hordoznak) „Sok lúd disznót győz”- ha a sok kicsiny energia összehangoltan lép fel, eredményes lehet egy nagy erővel szemben. Az „összehangolt” szónak a későbbiekben még többször jelentősége lesz.

Az élő gélben majdnem minden vízmolekula két hidrogénkötéssel kötődik a szomszédos vízmolekulához. A gyenge kötések mentén nagyon sok alacsony rezgésszámú, kis kvantumenergiájú, könnyen gerjeszthető rezgés adja össze piciny energiáját, viszont ha elég sokan vannak, az összes energia nagy lehet.

Viszont ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy a vízmolekulákban a negatív és a pozitív elektromos töltés középpontja nem esik egybe, vagyis van nekik egy negatív és egy pozitív töltésű pólusuk. Ha egy ilyen kettős pólussal rendelkező molekula rezeg, akkor elektromágneses hullámokat gerjeszt maga körül. Ez a kibocsájtott elektromos hullám gerjesztheti hasonló rezgésre egy tőle távol lévő másik vízmolekulát. Ezt hívják rezonanciának. Olyan, mint mikor egy pezsgőspoharat megkoccintunk, akkor a közelében lévő egyik zongorahúr megszólal, mert képes ugyanazt a rezgést felvenni, mint a pohár. (De itt a hanghullámok a közvetítők, nem az elektromágneses hullámok.)

Hangsúlyozni szeretném, hogy az eddig is és ezután is a vizsgálataim tárgyát olyan „közösségek” alkotják, amelyben nagyon gyenge kölcsönhatásokkal kötődnek egymáshoz az egyéni szereplők, az esetemben például a vízmolekulák. Ezekkel a gyenge kölcsönhatásokkal csak annyi érhető el, hogy például egy irányban álnak, hogy egy ütemben rezegnek, hogy egy irányban forognak. De ha az egymás mellett lévők igazodnak egymáshoz, akkor az már növeli a rendezettséget.

Nemcsak energetikai szempontból növekszik meg a jelentősége a gélben nagyon lazán egymáshoz kötött vízmolekulák hálózatának, a folyékony vízben lévő sok szabad egymástól független vízmolekula rendezetlen mozgásához képest. De az információtároló és közvetítő szerepe az ilyen gélekben lévő rendezett vízmolekuláknak látványosan felértékelődik, azzal, hogy elektromágneses hullámokkal képesek egymás között kommunikálni.

Miért növekszik meg a gélek kötött víztartalmában az információtároló és továbbító képesség?

A folyékony vízben is vannak hidrogénhidas hálózatai a vízmolekuláknak. Ezeket a csoportosulásokat klasztereknek nevezik. Ezen klaszterekben lévő rezgések és forgási állapotok is képesek információt cserélni és továbbítani. De a víznek ezen állapotában nem nőhet a klaszterek komplexitása összetettsége, nagysága, egy bizonyos mérték felett ez nem jöhet létre. A gélben viszont jóval komplexebb, nagyobb csoportosulások is létrejöhetnek. Mi ennek az előnye? Nagyobb csoportosulásban többféle rezgésállapot jöhet létre. Gondoljunk bele, ha két molekula kapcsolódik egymáshoz, akkor a kötésük mentén csak egyirányú főrezgés jöhet létre. Három molekulánál már bonyolódik a rezgéskép, mert nemcsak egyenként rezeghetnek egymáshoz képest, de egy molekula a másik kettőhöz képest is felvehet egy rezgésállapotot. Minél több molekulát kötünk össze, annál összetettebb lesz a rezgésállapot. A nagyobb csoportosulás többféle információt képes átadni a közelében lévő hasonló csoportosulásnak, többféle rezgésre képesek rezonanciával reagálni. A nagyobb csoportosulásnak nagyobb lesz a kapcsolatrendszere is. Képesek az egyéneket is, de a hasonló nagy csoportosulásokat is „megszólítani” (Azt ugye tudod, hogy az agyban lévő víz több mint 90 %-a kötött víz.)

Barabási Albert László kiváló fizikus az internetes hálózatokat vizsgálva, ami első pillantásra egy rendezetlen rendszernek tűnik, érdekes megállapításokat tett. Egyébként a fizikának e részét Hálózat Elméletnek hívják. Azon észrevételét, amelyet különben már Karinthy Frigyes is megérzett, feltétlenül el kell mondanom. Karinthy Frigyes egy fogadást ajánlott fel barátainak. Azt mondta, hogy bármilyen hírt képes eljuttatni a világ bármely tájára néhány nap alatt, ha elmondja legalább öt ismerősének. Barabási ezt a sejtést be is bizonyította az internetes hálózatok tanulmányozása eredményként. Azt találta, hogy a hálózatokon belül van néhány „centrum”, amelyek nagyon sok helyre kapcsolódnak, és amelyekhez nagyon sok kapcsolat kapcsolódik. Ezekbe a centrumokba, ha bejut az információ, akkor szinte pillanatok alatt szétterjed a világban, ha viszont nem jut be, akkor reménye sincs arra, hogy világméretűvé váljon.  A biológiában a mi agyunk a legpotensebb információtároló és közvetítő.

Az emberi társadalomban az egyének hasonlóan viselkednek, mint az élő gélekben az egyes vízmolekulák. Laza kapcsolat van közöttük és fejlett információcsere. Közöttünk is vannak „nagy befolyással rendelkező” csomópontok, centrumok.  Régen a királyok mellett a nagy varázslók, látnokok, nagy gondolkodók is nagy befolyással bírtak. Ma a királyok helyét átvették a pénzközpontok, a pénzközpontokban ülőknek adhatnak tanácsot, de a végső döntést ők hozzák meg, ugyanúgy, mint régen a királyok és uralkodók. Voltak olyan rendszerek, amelyek nem akarták tudomásul venni, hogy vannak kiválóbbak közöttünk, nagyobb hatási potenciállal rendelkezők. Aztán propagandával létrehozták a népi demokráciának nevezett „intézményt”. Ahol ezek létrejöttek az ipari fejlődésnek ott befellegzett. Minden „kiválóságot” fűnyíró elv alapján egyenlővé nyírtak.

Mi van ma? A pénz az energia, ipari fejlesztés nincs nélküle. A mozgató „erő”: az információ. Ahol rendezettség van, onnan jó hírek jönnek. Ahonnan jó hírek jönnek, oda áramoltatják a nagy pénzközpontok a pénzüket. Itt nincs érzelemnek helye: szegények, pedig milyen rendesek, de hát el kell onnan hoznunk a pénzünket, mert csak veszít az értékéből. Nagyon egyszerű mechanizmus működik: ahonnan rossz hírek jönnek, onnan elvenni, ahonnan jó hírek jönnek, oda adni kell! Nincs túl sok ideje gondolkodni a rendszernek, mert számítógépes hálózaton keresztül, minden nagyon gyorsan történik. Nem kell semmiféle összeesküvés-elméletet gyártani, a mai világ számítógépes hálózatokon cseréli az információkat és mozgatja a befektetésekhez szükséges energiát. Ha az ipari fejlődésnek részesei akarunk lenni, akkor ezt tudomásul kell vennünk. Innovációkban jók vagyunk, röppentsük fel hírül az innovációinkat, a tőke éhes a jó hírre: jönni fog!