2013

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

Idd magad egészségesebbé!

 

Kezdjük az ivással. A helyes ivóvíz megválasztása kulcsfontosságú, szerintem. De manapság annyiféle ajánlat van az neten lépten-nyomon, hogy megfelelő képzettség nélkül nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik választás a leghelyesebb.

Kezdjük az ivóvizünk ionösszetevőivel. Vegyük a két végletet: a magas ásványi só tartalmú ásványvíz, vagy az ásványi sókat nem tartalmazó desztillált víz-e a jobb?

Ha a méregtelenítés és a vízpótlás szempontjait vesszük legfontosabbnak, akkor a desztillált víz a jobb választás, mert a desztillált víz legkönnyebben bekerül a sejtekbe, mert nem tartja vissza az ozmózis. Ugyanakkor a legjobb oldószer is, mert nincs telítve oldott molekuláktól, tehát oldásra „könnyedén kapható”, ezért a legjobb a méregtelenítés szempontjából. Hát akkor mi a baj vele? Hogy nincs benne semmi oldott ion, ezért a szerkezete teljesen kaotikus, a káosz hagyományos értelmében. A vízmolekuláknak kell egy minimális orientáló erő, ilyen a benne oldott ionok Coulomb vonzása, ami stabilizálja őket.

No de mennyi oldott ásványi sót tartalmazzon? Peter Debye és Erich Hückel 1925-ben azt kidolgozta, hogy mi a minimális iontartalma a víznek, ami „kordában tartja” a vízmolekulákat. Az ivóvíz vezetőképességének mérésével meghatározható a vízben oldott ionmennyiség. Ha a vezetőképesség 10 uS/cm alá kerül, akkor már kevés orientáló ion van a vizünkben.  Csak a desztillált vízben ilyen kevés az ion.

Most akkor ismerjük az alsó határt. De mi a felső határa a vízben oldott ásványi ionoknak? Ha sok az ásványi só a vízben, akkor kemény a víz, ha kevés, akkor lágy a víz. Néha ásványi sókról, néha ionokról beszélünk.  Az ásványi sók a vízben jobbára disszociáltak, szétestek negatív és pozitív töltésű ionokra. Hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy milyen ásványi ionokat tartalmazzon, és mennyit az ivóvizünk, ahhoz tudnunk kell a vérünk ionösszetételét. Szervezetünknek az lenne az ideális ion összetételű ivóvíz, mint amilyen összetételű a vérünk.  A vérünkben magas a nátrium- és a klórionok szintje. Ezért az ivóvizünk magas konyhasó (NaCl) tartalmától nem kellene félnünk. A magas hidrogén- karbonát- tartalmától sem kellene félnünk, mert az lúgosít legjobban, ha sportolunk és kileheljük a belőle felszabaduló széndioxidot. A nátrium és s klór nagyon fontos a gyomor sósav-termelésénél és vérünk lúgosítására szolgáló hidrogén- karbonát termelésénél. Akkor miért félünk a konyhasótól? Mert valaki egyszer azt mondta, hogy emeli a vérnyomást. Ezt a tézist a klinikai vizsgálatok nem igazolták. De az óta is bennünk maradt a félsz!

Most leszek én egy másik valaki és kijelentem, hogy az ivóvizünkben oldott magas kalcium ion-szint okozza a magas vérnyomást. Ha egyszer majd beigazolódik, hogy igazam van, akkor sokat segítettem, ha nincs igazam, akkor egy okoskodóval több élt a Földön.

A kalcium nagyon fontos, élő anyag nem létezhet nélküle. Húsz évvel ezelőtt, ha felütöttem egy tetszőleges biokémiai vagy biofizikai tudományos folyóiratot, a cikkek több mint fele a kalciummal foglalkozott. A kalciumnak rengeteg kötőhelye van a szervezetünkben, ahová bekötődik, ott megváltozik minden. Sokan a legkisebb méretű hormonnak tartják. A legkisebb méretű hormon, ami a legtöbb kötőhellyel rendelkezik. A vérünkben nagyon hasonló mennyiségű kalciumion található, mint magnéziumion. De a vérünkben már legalább ugyanannyi kötött kalcium van, mint szabad, ionos kalcium. Ha a vérünkben bizonyos hormonból nő a szint, akkor annak valami hatása van, valahol a szervezetünkben, amit a hormon szabályoz. A vérünkben normális körülmények között maximum 48 milligramm/liter kalcium található ionos formában. Ha ennél több „akar” lenni, akkor a vese kiválasztja. Ez az érték nagyon alacsonynak tűnik, ha azt nézzük, hogy a napi kalcium szükségletünk 1000 mg körül van. Ez hogy lehet? Egyrészt, ha magas a kalcium-szint, akkor több választódik ki. A napi szükségletet úgy határozták meg, hogy mennyit veszítünk a vizeleten és a székleten keresztül. Másrészt a kalcium felszívása szerves kalcium formájában történik. A szerves kalcium nem az ivóvizünkben, hanem a táplálékainkban található. Az élő szervezet három dolgot vesz magához szervetlen formában: a konyhasót (NaCl), a vizet és a levegőt. A többit mind szerves formában vesszük fel.

Ha valamiért ideiglenesen növekszik a kalciumion szintje a vérplazmánkban, akkor ezt az állapotot igyekszik megszüntetni, vagy megkötéssel, vagy a vese aktív közreműködésével. Egy egészséges szervezet megteszi minden gond nélkül, de külön energiájába kerül.

Ha sportolunk, vagy feszültség alatt vagyunk, az izmunk működéséhez vagy az izmaink feszültség alatti tartásához kalcium szükséges. Ha a kalciumion bejut az izomsejtjeinkbe, akkor a kontraktilis izomfehérjéink összehúzódnak, amíg a kalcium hozzájuk kapcsolódik, összehúzott állapotban maradnak. Magnéziumion, ATP és energia befektetés kell hozzá, hogy eltávolítsa a szervezet a kalciumiont a kötőhelyéről. A kalcium olyan, mint a fegyver ravasza, nem kell hozzá energia, hogy a fegyver elsüljön, csak a ravaszt kell meghúzni. Viszont a fegyver újra feltöltése energiába kerül. (Külön érdekesség, hogy az energia nem az izomerő működtetéséhez kell, hanem az izom nyugalmi állapotába való visszajuttatásához.)

A kalciumot több struktúra megköti a szervezetünkben, de nehezen engedi el. Általában magnézium és energia (ATP) kell hozzá, hogy újra szabad kalciumiont kapjunk. Sok koleszterin, ha pang a vérünkben az immunrendszerünk habos sejtjei összegyűjtik és az ereink falába plakk formájában lerakódnak. Ekkor még rugalmasan deformálhatóak a vérerek falainak kitüremkedései, de ha magas a kalciumion-szint a vérplazmában, akkor megkötődik a kalcium a plakkokon, ezt hívják érelmeszesedésnek. Az erek rugalmatlanokká és merevebbekké válnak, ekkor alakul ki a magas vérnyomás. Tehát nem a sózással bevitt nátrium okozza a vérnyomás növekedését, hanem a leállt koleszterin forgalom és a vérben oldott plusz kalciumion.

Mindenki tudja, aki maga mossa a ruháit, hogy a kemény víz, a kalciumban gazdag víz, nem jó mosásnál, mert nem habzik a szappan vagy egyéb mosószer benne. Vagyis a kalcium akadályozza a szappan oldóképességét. A szappan azért kell a mosáshoz, hogy a zsírfoltokat vízben oldhatóvá tegye úgy, hogy szappanbuborékot képeznek a zsírfolt körül. A biológiában micelláknak nevezik a szappanokkal körülölelt zsírokat. Minden sejt egy kettős szappanbuborékkal van körülburkolva, ezeket a szappanbuborékokat sejtmembránnak hívják. Rajtuk keresztül csak egy másik szappanbuborék, micella, képes passzívan átmenni. A hidrát burokba burkolózó ionok csak speciális módon, energia-befektetés segítségével képes bejutni a sejtekbe.

Felmerül a kérdés, hogy milyen módon jutnak be a sejtekbe a nátrium, kálium, klór, magnézium, kalciumon kívül a többi ásványi anyag és nyomelem. Ezek az ásványi anyagok és nyomelemek szerves formában, ami azt jelenti, hogy közvetlenül nem vízmolekulák borítják, ellenben szerves csoportokba vannak becsomagolva, azok pedig zsírsav tartalmú micellákba burkolózva lépik át a sejteket körülvevő, micella szerkezetű sejtmembránját.

De mi ebből a tanulság? Milyen vizet igyunk, hogy az egészségünket ne veszélyeztessük?

A tanulság az, hogy legyen az ivóvizünkben nátrium és klórion, mert ezeket úgyis ionos formában használja a szervezetünk. Az izom és ideg ingerületvezetésénél ionokként funkcionálnak. Ilyen formában van rájuk szükség. A többi ásványi anyagok is szerepelhetnek ionos formában, mert a szervezetünk szabályozni fogja az ideális mennyiséget. Egyedül a kalciumion szintjére kell odafigyelni, szerintem. Ne haladja meg az ivóvizünk kalcium tartalma a 48 mg/l-t.

Mennyi legyen az összes oldott mennyisége az ásványi anyagoknak?

Minél kevesebb, de ne legyen nulla, vagyis teljes desztillált víz. Lehet desztillált víz is, de azt sózzuk meg étkezési konyhasóval, ízlés szerint. Nagy melegben, sportolásnál több sót, hidegebb időben kevesebbet. Jegyezzük meg, minél kevesebb az oldott anyag az ivóvizünkben, annál több vízhez juthatnak a sejtjeink! De mindennek van határa!

Az esővizet tartom a legjobb ivóvíznek, ha megfelelő körülmények között óvjuk, és tisztán kezeljük. Dr.Országh József professzor, a legjobb szakértője és kutatója az ivóvizeknek, kidolgozott egy komplett eljárást az esővíz kezelésére. Érdemes elolvasni a honlapján, http://www.eautarcie.com/hu/, a VÍZÖNELLÁTÓ fejezetben a TELESŐ rendszerét. Kár, hogy Országh professzor, hasonlóan Louis-Claude Vincent professzorhoz franciául közölte munkáit, így csak Franciaországban és Belgiumban terjedhetett el.

Jó még ivóvíznek a reverz ozmózissal előállított alacsony ásványi anyag tartalmú víz is. De azt is sózzuk, de ne kalciumos és káliumos sóval, hanem sima konyhasóval.

Az ásott kútvizet meg kell vizsgáltatni hivatalos laboratóriumokban, mert egyrészt könnyen befertőződhetnek, másrészt nitrátot tartalmazhat, harmadrészt mészkőhegy lábánál magas kalcium tartalmú karsztvíz folyhat be a kútba.

A csapvíz csak akkor ajánlott ivóvízként, ha legalább egy szénszűrőn megszűrjük, kiszűrjük a szabad klórt belőle.

Mi a helyzet az ásványvizekkel? Ne igyunk magas kalcium tartalmú ásványvizet, maximum 50 mg/l.

De figyeljünk oda, hogy az összes ásványi anyag tartalma se legyen magas.

Az más, ha speciális gyógyvizekről van szó, amelyeknek igen magas is lehet az ásványi só tartalma. Ezek a vizek csak kúra idejére javasoltak.

A magas ásványi só tartalmát az ivóvizünknek vezetőképesség mérővel ellenőrizhetjük. A javaslatom: ne legyen 500 uS/cm-nél magasabb a vezetőképesség.