2013

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

Lúgosítás helyett töltekezz elektronnal!

 

Ha egy vizes oldat savas, akkor a pH-értéke 7 és 0 között van. Ha lúgos, akkor 7 és 14 közötti.  A semleges pH az 7. Ha az oldat redukáló, akkor az rH2 értéke 0 és 28 között található, ha oxidáló a közeg, akkor 28 és 42 közötti az rH2. Ha elektronaktivitás szempontjából semleges, akkor 28 az rH2.

Ha egészségesek vagyunk, a vérünk gyengén lúgos vagy semleges, az rH2 érték pedig 21 és 22 közötti. Ha valaki a bélflóra egészségével foglalkozik, akkor tudnia kell, hogy mi az optimális közege a bennünk élő mikroorganizmusoknak. A bélflóra „intim” kapcsolatban van a bélbolyhok kapillárisaiban keringő vérünkkel és nyirokrendszerrel. Az utóbbi néhány évben az élettudományokkal foglalkozó kutatók, felfedezve ezt az „intim” kapcsolatot, a bélflóra és az immunrendszer kutatását egybekapcsolták és az a vélemény alakult ki, hogy mi egy közös törzsfejlődés eredményei vagyunk. Az immunrendszerünk anyagait kialakító genomunk ebben az állandó kölcsönhatásbanalakult. Ezért a kutatók kialakítottak egy új kifejezést, és microbiom-nak nevezik a bennünk élő mikroorganizmusok genetikai kutatását. A velünk közösségben élő mikroorganizmusok közössége a microbiota elnevezést kapta, mióta ökorendszernek tekintik a mikrobákkal való együttélésünket.

Minden mikroorganizmusnak megvan az ideális közege, amelyben szaporodni és élni tud. Ez azt is jelenti, hogy abban a közegben, amelyben az életfeltételei neki nem kedveznek, ott nem szaporodik el. A bélcsatornánkban élő mikrobiota törzsközösség a törzsfejlődése során talált olyan vizes közeget, olyan pH-val és rH2-vel, amely nekik megfelelt, majd ők maguk is alakították az anyagcsere termékeikkel a közeg jellemzőit. Azoknak a törzseknek, melyeknek ez a közeg nem volt kedvező, kihullott. Ezek köré szerveződhettek később a többsejtű, magasabb rendű törzsek, ahol aztán mindegyik magasabb rendű megtalálta a maga mikrobiótáját. A mi bélcsatornánkban élő mikrobiótáink olyan közeget hoz maga körül létre, amelynek pH-ja 7,4 körüli és az rH2-értékei 21 és 22 között találhatók. A vérrel való „intim” kapcsolatnak ez az elektrokémiai követelménye.

Ebből a szemléletből nagyon egyszerű a fertőzéses megbetegedés kérdése. Ha bennünk stabil a mikrobióta közösség és „hozza a paramétereket”, az ideális pH-t és rH2-t, akkor nem fertőződhetünk meg, mert bennünk a kórokozóknak nincs esélye. A kórokozó mikróbáknak teljesen más az ideális pH és rH2 szükséglete. Mégis, mikor kaphattak az őseink például pestist. Ha nem volt stabil a bél mikrobiótájuk. A városlakók voltak elsősorban veszélyeztetve a pestistől. Nem ettek friss ételeket, a csatornákba folyt minden szennyük, ahol a vándorpatkányok elszaporodtak, nekik is egyoldalú, silány táplálék jutott, nem volt bennük sem ideális, stabil mikrobióta. Fertőződtek, majd lepisilték a magtár gabonáját és terjesztették a kórt.

Mi volt a fölművelő közösségekben? Sokat mozogtak a szabadban, volt friss és elegendő táplálék a gazdaságukban, annyi mindenképpen, hogy nem éheztek. Minden gazdaságnak volt saját állatállománya. Volt még saját macskája, kutyája, egérállománya, patkányállománya. Mindegyiknek volt elég egészséges ennivalója. Még a saját, jól fejlett patkányaik az idegen vándorpatkányt sem engedték be a tanyára. Jól működő ökorendszerben éltek.

Régen a fertőző betegségek a pestis, a kolera, a himlő, a spanyolnátha stb. pusztított. Ezeket sikerült a higiénia fokozásával megoldanunk.

De miért van annyi rák manapság, még a fiatalok körében is?

 Az „Edd magad egészségesebbé” című könyvem 27. oldalán bemutattam a Vincent-féle diagramot.  Ez a diagram elhelyezi a pH és az rH2 koordináták szerint az egészséges emberi vér és a különböző betegségekben szenvedők vérének az elektrokémiai paramétereit. Ebből a diagramból tisztán látszik, hogy a rákosok vére lúgosabb, mint az egészségeseké, de az igazi eltolódás az elektronaktivitásban történt. A rákosok vérének rH2 értéke a 30 fölötti értékek tartományába esik. Ez azt jelenti, hogy a vérük oxidáló, vagyis elektronelvonó.  Magyarul: sok-sok elektron hiányzik a vérükből! Ráadásul a manapság használatos rákgyógyszerek is oxidálnak. Hiányoznak azok a rákellenes készítmények, amelyek nem elektront vesznek el, hanem adnak a rákos betegek vérébe.

Az oxidációs szabadgyökök is azért veszélyesek a rák szempontjából, mert elektront vonnak el.

Mi lehet az oka a túloxidálódott vérplazmának a rákosok vérében?

Térjünk vissza a fertőző betegségek legyőzésében nagy szerepet játszó higiénére! A fertőtlenítő szerek, klórozás, ózonozás, pasztőrözések, tartósító szerek használatával az élelmiszeriparban hadat üzentünk az összes mikroorganizmusnak és le is győztük őket, de e fertőtlenítő eljárásokkal elvontuk az elektronokat nemcsak a káros mikrobák elől, de jómagunk elől is. Túloxidálódott minden ételünk, minden mesterséges környezetünk. Így akik állandóan pasztörizált és tartósított ételeket esznek a vendéglőkben és közkonyhákon, kevés friss zöldség és gyümölcs jut táplálékul, ráadásul oxidáló gyógyszereket fogyasztanak, menthetetlenül oda jutnak, hogy a vérük túloxidálódik! Nem túlsavasodik! Ezt a tagadó mondatot csak azért tűztem be, mert sokan a savasodás ellen küzdenek, és ezért lúgosítanak! Pedig elektronnal kellene töltekeznünk ételeinkben és italainkban. Azért jók a friss zöldségek és gyümölcsök, mert redukálóak, és nem azért mert lúgosítanak. A C-vitamin savas, de redukáló, a citrom savas kémhatású, de redukáló , a redukáló tulajdonságuk miatt érnek el vele néha sikereket a rák kezelésénél.

A friss zöldségeken és gyümölcsökön kívül, milyen ételeket és italokat ajánlhatok?

A fermentált termékek azért tölthetnek elektronnal, mert sok bennük a redukáló enzim. Igaz, a bor és a sör is fermentált, de azokat egyéb okok miatt nem ajánlhatom. Italban a savanyított káposzta leve nagyon ajánlott. Jelenleg fejlesztés alatt áll egy fermentált elektron aktív italom. Ételekként javaslom még a fermentált tejtermékeket. Joghurtot, kefirt, aludttejet. De ha szeretném a tejet, akkor bivalytejet vagy kecsketejet erjesztenék aludttejjé és azt innám.

Van egy fermentált ennivaló termékem: a Mikrorostos Gél, ha eddig még nem mondtam volna, ideális táptalaja az emésztőrendszerünkben velünk együtt élő mikrobiótának, jól tisztít, jó rostpótló, jó vízkötő, ezért jó a székletszabályozásra, és nem utolsó sorban segít az elektronnal való töltekezésben, mert tele van redukáló enzimmel.