2013

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

Gyógyítható-e a rák 3 perc alatt 4. rész.

tízszer annyi mikroba van testünkben, mint saját emberi sejt, amelyekhez szervezetünk már tökéletesen alkalmazkodott.” Később pedig ezt írja: a mikrobáink tehát nem ellenségek, hanem szövetségesek (!), melyekkel szimbiózisban (kölcsönösen előnyös, létfontosságú együttélésben) létezünk”.

 

Az, aki ilyen mondatokat ír a velünk együtt élő jótékony mikrobákról, a bélflóra alkotóiról, azt nekem kötelességem komolyan venni. Alaposabban el kell olvasnom az írását, mert vele biztosan van egy nagyon fontos közös gondolat: óvnunk kell a velünk együtt élő mikrobákat, mert azok is óvják a mi testünkben a fennálló egyensúlyt, vagyis az egészségünket.

 

Idáig teljes egyetértésben olvastam dr. Hamert, de ezután következett egy számomra nem mindennapi meglepetés. Írásában azt állítja, hogy a velünk szimbiózisban együtt élő mikrobáknak aktív szerep jut a megbetegedett szöveteink meggyógyításában. Külön fajta mikrobák, különböző szöveteink gyógyításában vesznek részt. Ha kell, maguk falják fel a beteg szövetrészeket? Jómagam eddig csak odáig jutottam, hogy a mi jótékony mikrobáink azzal támogatnak bennünket, hogy segítenek megemészteni a vastagbélben maradt emésztetlen táplálékainkat, aztán a tevékenységük során olyan anyagcseretermékeket bocsájtanak ki, amelyek számunkra fontosak, például vitaminokat gyártanak (K-vitamin), vagy segítik a vas, kalcium és egyéb elemek felszívódását a vastagbélből.

 

Kétségtelen, dr.Hamer nálam jóval messzebb jutott a velünk élő mikrobák bennünket támogató feladatkiosztásában. Az aktívabb mikrobarészvételt, azzal magyarázta, hogy az egyetlen sejtből való törzsfejlődésünk során a sejtjeinket állandóan mikrobák sokasága vette körül, és az evolúció során sejtjeinknek csak azon csapata, szövete, lehetett túlélő, amelyek bizonyos mikrobák közösségében fejlődött és e mikrobák védelme alatt állott. Ez az érvelés elfogadhatónak látszik, mert mióta világ a világ egyetlen sejt sem élte túl a környezete támadását egyedül, csakis egy közösség egyedeként.

 

Egy példát, hadd hozzak fel a mikrobavédelem létezésére. Szeretem a sajtot, esténként egy-egy szeletet fogyasztok belőle. Trappista sajt volt az egyik kedvencem, de ha kicsit elhanyagoltam és nem fogyasztottam el, akkor a hűtőben penészes lett. A másik kedvencem a Camembert sajt, ennek a felületét egy nemes fehérpenész belepi. A Camembert soha nem penészesedett meg. A felületükre telepedett fehérpenész megvédi az egyéb penészgombák elszaporodásától a sajtot.

 

Ha dr.Hamer mikrobafelfogásából szemléljük a bennünk kialakult betegségeket, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy még jobban kell óvnunk a velünk együtt élő mikrobákat, mert, ha hiányosság lép fel bennük, akkor a védelmünk gyengülését jelenti az, ami betegséghez vezethet. Ezek szerint, dr.Hamer feltételezése szerint, az immunrendszerünk szerepét is át kell értelmezni: az immunrendszer szerepe annyi, hogy gyulladási gócot hozzon létre a külső támadás helyén, a bennünk élő mikrobák szerepe pedig az, hogy eltüntessék a gyulladási gócokat! Hát ez a mikrobafelfogás alapjaiban rengeti meg az eddigi felfogásunkat a velünk és körülöttünk élő mikrobákról. Jómagam nem vagyok mikrobiológus, tehát ennek a vitának az eldöntésében bizonyára nem vehetek részt. De a következő vizsgálatokat, az óvatosság, és a nyitottság nevében, mindenképpen javasolnám elvégezni. Létezik-e valamilyen összefüggés, korreláció, a bélflórából hiányzó valamilyen mikroba, és valamelyik szövetben fellépő rákos elburjánzás között. Mikrobiológusi feladat, hogy megvizsgálják például a mellrákos betegeknél nem hiányzik-e valamelyik mikroorganizmus a bélflórájukból.

 

Naponta több millió mikroba kerül be a szervezetünkbe, ezek közül sok a szervezetbarát, és sok az ellenség. Akkor szaporodnak el bennünk egyes törzsek, ha jó „talajra hullnak”, vagyis kedvező feltételt találnak. Mióta a Mikrorostos Gél kutatásával foglalkozom, amelyik sokféle mikroba eredményeként jött létre, azóta tudom, hogy milyen feltételek felelnek meg a számunkra baráti, és melyek a számunkra ellenséges mikrobáknak. A vastagbél felszálló ágában savas kémhatású és elektron-donor (antioxidáns) környezet található. Az általam megtalált gél, ami egy természet alkotta mikroba-közösség produktuma, szintén savas és elektron-donor közeget hoz létre. Ez jó alap a jótékony bélflórát alkotó, szaharolízist, cukrokat bontó, mikrobáknak. (A probiotikumoknak nevezett mikrobák tejcukrot emésztenek.) Ha nemcsak a tejcukrot emésztő mikrobákat foglalnánk össze, akkor több száz mikroba-törzs kerülne ebbe a kategóriába, és „vidáman” élnének a savas és elektron-donor környezetében a vastagbélnek. Ahogy öregszünk, úgy szűkül a vastagbélnek azon szakasza, ahol a jótékony mikrobák jól érzik magukat és szaporodnak. Öreg korunkban a vastagbél leszálló ágában uralkodó, fehérjerothasztó, lúgos kémhatású és elektronelvonó, prooxidáns környezet egyre terjed a jótékony bélflóra rovására. (Ezért is kérdőjelezem meg a lúgosítás jótékony hatását.) Sokan ezt a momentumot, a lúgos, pooxidáns, vastagbél-tartalmat, tartják a rákos megbetegedés forrásának. Végül is, ez a felfogás nincs messze a dr.Hameri felfogástól, amely azt mondja, hogy a mikrobák aktív szerepet játszanak a rák gyógyulásában, illetve a mikrobák hiánya kulcsfontosságú lehet a rákos burjánzásban.

 

A Mikrorostos Gél kutatásánál a következő észrevételt tettem. A gél egy többszörös fermentálás eredményeként jön létre. A fermentálást egy szervezetbarát 10-12 mikroba törzsből álló mikrobaközösség végzi, és több hétig tart a fermentálások sorozata. Egyes törzsek a fermentálási folyamat bizonyos szakaszában található meg a fermentátumban. Amikor bizonyos törzsek aktívak, akkor a többi törzs kimutathatatlan. Mikor viszont eljön az „ő idejük”, akkor a megelőzőek tűnnek el.

Tehát egy mikroba törzs, ha megfelelő a közeg, akkor a láthatatlanságból előbújik, és elkezd szaporodni.

 

Ültessük át ezt a megfigyelést a bélflóra esetére! Ha antibiotikumos és egyéb gyógyszeres kezelés következtében „megtépázódik” a bélflóránk, akkor úgy kell újra „feléleszteni”, hogy kedvező környezetet hozunk létre a vastagbélben. Mivel a Mikrorostos Gél kiváló alapot ad a szaharolízist végző mikrobáknak, ezért mindenkinek azt javaslom, hogy először gélt fogyasszon, majd utána vegyen be probiotikumokat. De elég ezt egy vagy két napig bevenniük, mert a probiotikumok úgyis elszaporodnak a nekik kedvező gél „talajon”.

 

A túl sok antibiotikumos kezeléssel azonban óvatosan kell bánni. Ugyanis van egy határa a bélflóra mikrobáinak irtásának. Előfordulhat az az eset, mikor úgy kiírtjuk a bélflórát, hogy egyetlen savas környezetet kedvelő, szaharolízist végző törzs marad életben a bélflóra-alkotók közül, ez pedig, a Candida albicans. Ez a fehér színű gombafajta minden antibiotikumnak és gyógyszernek ellenáll.

Tullio Simoncini az olasz származású, nőgyógyász rákkutató, azt tapasztalta a nőgyógyászati szövetekben elburjánzott rákos burjánzásokban, hogy a fehér albicans mindenütt elszaporodott, és azt állította, hogy a rákos burjánzás maga az albicans telepekkel azonos.

 

Lehet, hogy dr.Hamernek igaza van? Mikor elpusztulnak a velünk élő mikrobák nagy sokasága, a bélflóránk már csak egyetlen összetevőt az albicans-t tartalmazza, akkor az már azt vetíti elő, hogy a rákos burjánzások megállíthatatlanok, mert nincsenek azok a mikrobák bennünk, amelyek megállíthatnák?