2013

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

Amit még a lúgosításról (elsavasodásról) és az antioxidánsokról tudni kell!

A koreaiak küldtek szintén egy könyvet, hogy megerősítve érezzem magam a könyv által, hogy tényleg szükséges az egészségünk miatt lúgos vizet innunk. A koreaiak tudományát áttanulmányoztam és levontam magamban azt a következtetés, hogy jómagam ezzel a kérdéssel többet nem foglalkozom, mert minimális a hatása, minimális a lúgosító képessége annak a lúgos víznek. Különben is nem vagyok híve a mesterséges termékekkel való gyógyításnak.

Ilyen „előképzettség” után vizsgáltam a zöld por és a vele járó cseppek lúgosítását. Ezek után azt mondtam a barátomnak, hogy a zöld por „oké”, de a cseppeket semmiképpen nem ajánlom emberi fogyasztásra, mert az egy mesterséges lúgos fertőtlenítő volt. Ezzel megint lezártam magamban a „lúgosítás” témakörét. Legalábbis, azt hittem! Hirtelen divatba jött a lúgosításról beszélni, „még a csapból is a lúgosítás folyt”. Nem bírtam ki, hogy ne kotyogjak bele ebbe a nagy lúgosító áradatba. Megjelentem a „YouTube”-on. Az itt megjelent „Ne lúgosíts” című videómon csak annyit szerettem volna hangsúlyozni, hogy közkézen forgó zöld pornak nem az a jelentősége, hogy lúgosít, hanem az, hogy olyan enzimeket tartalmaz, amelyeknek a leghatékonyabb az antioxidáns képessége.

Szükség van-e lúgosításra?

Természetesen! De hol, és mikor? Hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, tudnunk kell, hogy mikor savasodik el egy sejt környezete? Ha energiára van szüksége a sejtnek, de sok energiára, akkor előfordul a savasodás. Kétféleképpen nyerhetnek energiát sejtjeink. Oxidációval, és fermentációval. Az oxidáció végterméke széndioxid és víz, a széndioxidot a légzés során kileheljük, így nem savasodunk. De ha nincs elég oxigén a sejt számára, akkor fermentációval nyeri az energiát. Ilyenkor savakat termel a sejt. A sejt és környezete ekkor elsavasodik, ez általában nagyon intenzív sportoláskor van, ebben az esetben tejsav gyűlik össze az izomszövetben. Erre megvan a szervezetünk saját mechanizmusa, hogy a tejsavat eltüntesse. De sajnos nemcsak sportoláskor savasodunk el, hanem akkor is, mikor a keringésünk elégtelen, a nyirokrendszerünk nyirokereiben és kapillárisainkban blokkok fejlődnek ki, amelyek akadályozzák a sejtek oxigénnel való ellátását. Ilyenkor fermentációval nyerik a sejtek az energiát, amely fermentáció savat termel. Ez a savasodás rossz számunkra! Ettől meg kellene szabadulnunk. Az előző bejegyzésemben erről írtam, hogy fel kell szabadítani a sejt közötti-, nyirok-, és kapilláris keringést. Mivel indíthatjuk be a keringésünket? Rendszeres sporttal, elektromágneses lökéshullámokkal, valamint rendszeres rostos táplálkozással, vagyis „kötött víz” jelenlétével a bélcsatornában. Ezek az élettanilag használható „lúgosítás” formái. Semmi mesterségesség!

Van még egy esete a savasodásnak. A rákos szövetek nem oxidációval termelik az energiájukat, hanem szintén fermentációval. A rákos szövetekben a burjánzó sejtek cukrot fermentálnak és savat termelnek! Savasítják a környezetüket. Ha sikerülne ott is beindítani a teljes oxidációt, akkor nem tudnának burjánzani a rákos sejtek.Tehát úgy kell lúgosítani, hogy tökéletesen oxidálunk! Vagy van más módszer is?

A legújabban felfedezett hosszú fiatalság génjének indirekt lúgosításáról

Nagyon sok élettan- és sejtkutatót foglakoztat most a világban az a felismerés, hogy hosszabb életet éltek azok a rágcsálók ketrecekbe zárva, amelyektől megvonták a táplálék egy jelentős részét, vagyis éheztették őket. Az utóbbi egy-két évben jelentősen megugrott azon kutatások száma, melyek ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak. Meg is lett az eredménye. A kutatók rájöttek arra, hogy van egy géncsoport (sirtuins), ami tudja szabályozni a cukrok felszívódását. Ha bekapcsol ez a géncsoport, akkor akadályoztatva van a cukor felszívódása a sejtekbe, miközben regenerálódnak a DNS hibák. Ez a géncsoport kapcsolódik be az éheztetésnél is. Ebben a géncsoportban van elrejtve a hosszú élet titka a kutatók legújabb felfedezései szerint.

Tehát a lúgosítás ezek szerint a felfedezések szerint abban rejlik, hogy úgy akadályozzuk meg a savasodást, a fermentációt, hogy elzárjuk a cukor felszívódását, vagyis a fermentáció „üzemanyagát”! Ez egy indirekt lúgosítás, vagyis nem engedi, hogy sav keletkezzen. Ha nem keletkezik sav, akkor lúgosítani sem kell!

Láthatjuk, hogy a savasodás következmény, ott lép fel, ahová nem jut el az oxigén, mert rossz a keringés. Tehát a savasodást meg lehet szüntetni, ha helyrehozzuk a keringést, anélkül, hogy külön lúgosítani kellene.

Lúgosítással a rákos sejteket sem tudnánk megállítani, mivel nem azért van rákos burjánzás, mert savas a sejtek környezete, hanem azért savas a környezet, mert a rákos sejtek cukrot fermentálnak és savat bocsájtanak ki magukból.

Vagy mégsem? Ha Tullio Simoncininek igaza van és mégis gyógyítható lenne a rák szódabikarbónával, vagyis lúgosítással, akkor az is igaz lehet, hogy a fermentáló és savasító Candida albicans okozza a rákot. Az albicans ugyanis nem tud lúgos környezetben élni és szaporodni. Ha nincs albicans és rák egyszerre, akkor az igazolná azt a feltevést, hogy a szimbiózisban élő fermentáló rákos sejtek és a fermentáló Candida albicans gombák a kiindulása a rákos burjánzásnak.

Hogyan hatnak az antioxidánsok?

Ahol oxidáció van ott agresszív szabad-gyökök is keletkeznek. Az agresszív szabad-gyökök megtámadhatják a DNS-t is, mutációt okozva benne. A jelen rákelmélet szerint ilyen mutációk okozhatják a rákos sejtek kialakulását. Az előbb azt mondtam, hogy ahol kellő mennyiségű oxigén van, az a hely nem kedvez a rákos sejtek burjánzásának. Viszont a rákos sejt kialakulásának kedvezhet, ha nincsenek jelen a sejtekben olyan antioxidáns enzimek, amelyek a fölösleges szabad-gyököket semlegesítenék. Már említettem ezeket az enzimeket, különösen a friss, zöld növényi részekben található belőlük kellő mennyiségben.

Vannak másféle antioxidánsok is, a flavonoidok. A flavonoidok is növényekben található, többnyire színesek, de ez nem általános. A flavonoidok nem kötik meg a szabad-gyököket, nem is semlegesítik az oxigént. Olyan szerves molekulák, melyekben képes elmozdulni egy elektron és ez által megváltozik az úgynevezett dipólmomentumuk. Ezek a flavonoid molekulák képesek beépülni a sejtmembránba és a sejtmembrán képlékenységét vagy merevségét változtathatják. Ha merevebb a membrán, akkor nem képes a szabad-gyök bejutni a sejt belsejébe a merev membránon át.

Az előbb említett éheztető, soványan és fiatalon tartó gének pedig úgy hatnak a sejtmembránra, hogy az oxigénen kívül a cukrot sem engedik be a sejtbe. Ezáltal megakadályozzák mind a cukorbetegséget és az ebből kialakuló elhízást, mind a rákos burjánzást is.

Van viszont egy jó hírem a fiatalító gének bekapcsolásával kapcsolatban. Vannak olyan növények, amelyeknek a termése tartalmaz olyan molekulákat, amelyek a gének bekapcsolására hatnak. De ezt majd egy következő írásomban részletezem.

Most már viszont többek számára kirajzolódhat, hogy miért támogatom a hús és zsíros, olajos ételek fogyasztását. Mert energiára szükségünk van! De ha kihagyjuk a könnyen felszívódó szénhidrátokat a táplálkozásunkból, hogy kikerüljük szervezetünkben a cukor fermentációt, akkor energiaforrásként csak a fehérjék (hús, tojás, sajt), és zsírok, olajok jöhetnek számításba. Ezeknek a fogyasztása csak akkor jelenthet veszélyt, ha sokat eszünk belőlük.

Még valami: esszenciális, létfontosságú egyszerű szénhidrátok nem ismeretesek, de esszenciális olajok és aminosavak (a fehérjék alkotórészei) igen.

Figyelem! A hosszú élet titka és a hosszú fiatalság titka két különböző dolog. Ha sokáig nem halunk meg, akkor hosszú életről beszélhetünk, ami tele lehet betegségekkel, öreg ráncos, petyhüdt szövetekkel. De a hosszú fiatalságért felelős géncsoport úgy ígér hosszú életet, hogy közben a sejtjeink fiatalosak maradnak.