2014

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

Mi a legegészségesebb fogyókúra?

 

Az eredmény az volt. hogy az éheztetett állatcsoport sokkal kisebb súlyú volt, de hosszabb életű, míg a bőségben élők súlyosabbak, de emellett betegesebbek és rövidebb idejűek voltak, mint az éheztetettek.

Ezeket a kísérleteket különbözőképpen módosítgatták az elmúlt időszakban. Megtalálták az állatkísérletekben az éhezés egy enyhébb, de még hatékony módját.

Mivel az állandó éhezés, az állandó megszorítás idegileg nagyon kimerítőnek bizonyult, kitalálták, hogy megengedik a bőséges táplálkozást, de csak rövid ideig. Az egyik állatcsoportnak változatlanul egész nap rendelkezésére állt a táplálék, míg a másiknak csak 8 óra hosszan volt tápláléka, a nap további 16 órájában csak vízhez jutottak. Az eredmény nagyon hasonló volt, mint az állandó éheztetésnél. Az időben korlátozott étkezést (legyen: IKÉ) folytatók soványabbak voltak, egészségesebbek és hosszabb életűek, mint a korlátozás nélkül táplálkozók.

Volt egy másik fajta sikeres étkezési korlátozási kísérlet is. Itt minden másnap volt csak étkezési korlát, de akkor nagyon szigorú. Itt is kisebb súlyúak és hosszabb életűek voltak a korlátozottak.

A kísérletek eredményeit sokféleképpen magyarázzák elméletileg, szeretném jómagam is elmondani a véleményemet, arról, hogy miért tartom az IKÉ-t sejtbiológiailag helyes megoldásnak.

Már többször leírtam, hogy a sejtjeinkben kétféle vízszerkezet lehetséges. Az egyik géles, kocsonyás jelleget ad, a másik meg a „folyós”, inkább húsleves, mint kocsonya állagú. Mérési módszerekkel is meg lehet különböztetni őket.  Az egyik a mágneses rezonancia (MR) módszere, amely a vízben lévő hidrogén atommagjainak rezgésében történő lecsengés mértékét méri, és világosan elkülöníthető kétféle vízszerkezet az élő sejtekben. Az egészséges sejt, mikor nyugalomban van, akkor a kötöttebb, a kocsonyásabb, vízszerkezet található benne és feszesebb, nehezen átjárható sejthártya (membrán) veszi körül. Ha ingerületbe kerül, gyulladásos vagy, ha inzulin kapcsolódik rá és cukrot vesz fel, akkor a kocsonyás szerkezet ideiglenesen folyósabbá, húslevesszerűvé alakul és a sejtmembrán is folyósabb lesz.

Az MR diagnosztika már bevett vizsgálat az orvostudományban. Ezzel a módszerrel megtalálhatók a gyulladásos gócok a testünk legmélyebb „zugában” is. Ha nem lenne a kétféle vízszerkezet, akkor nem tudnánk használni az MR méréseket.

Elektromos potenciál szempontjából is ketté lehet választani a testünkben előforduló vízszerkezeteket. Ha valamely testnedvünkben, vér, vizelet, nyál, elektródákkal megmérjük a pH-értéket és a redoxpotenciált, akkor e két értékből kiszámíthatunk egyetlen értéket, amely nem a nedvben lévő protonok számát mutatja, sem a redukáló és oxidáló anyagok arányáról ad számot, hanem arról, hogy a nedvben lévő víz milyen szerkezetben van. A pH-értékből és a redoxpotenciál millivoltban kapott értékéből kiszámított egyetlen értéket rH-értéknek nevezik. Ha az rH-érték 28-nál nagyobb, akkor elektronhiányos a vízszerkezet, ha 28-nál kisebb az rH-érték, akkor a vizsgált testnedvben található vízszerkezet elektronleadó (antioxidáns maga a vízszerkezet, de nem a benne oldott anyagok miatt!!!) Louis-Claude Vincent elektróda mérései alapján felállított egy diagramot, melynek segítségével diagnosztizálhatók különböző betegségek, így a rák is. A rákos betegek vérének például az rH-értéke 30 felett található, vagyis erősen elektronhiányos vízszerkezetet mutat. Az orvostudományban természetesen nem lehet egyetlen mérési eredményből végleges következtetéseket levonni, mert a betegségekben nagyon sok tényező működik közre, ezért is kell sokféle vizsgálatot végrehajtani a diagnózis pontos felállításánál. De, az elég furcsa, hogy a Vincent- féle-diagramot nem használják a diagnosztikában, pedig nagyon olcsó is lenne.

Sejtjeink vízszerkezete és membránszerkezete egészséges, nyugalmi állapotában nehezen átjárható, stabil szerkezetet mutat. Ha ingerületben van, táplálkozik, vagy szaporodik, akkor viszont lazább, fluidabb lesz és ekkor instabilabb is. A rákos sejtek kimondottan ilyenek, állandóan táplálkoznak, osztódnak, és instabilak. De fordítsuk figyelmünket most a táplálkozásra.

Az időben korlátozott étkezés (IKÉ) ideje napi egyszer 8 órás ciklus és az étkezési ciklust követi egy 16 órás éhezési időszak. Ha reggel 8 órakor étkezünk először, akkor délután 4 óráig bármikor étkezhetünk, bármit, de utána 16 óra hosszan, vagyis másnap reggel 8 óráig semmit! De ez a SEMMI nagyon komolyan veendő. Se cukrot tartalmazó italt. De semmilyen alkoholos italt sem, mert az alkohol is zsírrá alakulhat bennünk. Magyarul: csak VÍZET (mindegy, hogy szűrt víz vagy ásványvíz, buborékos vagy „mentes” víz), csak TISZTA VÍZET ihatunk az éhezés időszakában.  Ha délelőtt 10 órakor eszünk először, akkor az étkezés idejét este 6-kor kell befejezni. De ekkor 10 előtt csak vizet igyunk! A déli 12 és este 8 közti étkezési szakasz nem igazán ajánlott, ha időben akarunk lefeküdni!

A nap kétharmad részében pihentetjük a sejtjeinket. Ez idő alatt a sejtjeink visszanyerik az egységes, stabil víz- és membránszerkezetüket, ekkor nehezen megtámadhatók, nem ingerli őket az inzulin, mert éhezés alatt nincs inzulin-szintemelkedés a vérben, sejtjeink ekkor nem indítanak gyulladásos gócokat, jól megkötik a vizet, vagyis fiatalok és egészségesek maradnak. Ez a hosszabb élet titka!

Ha egész nap étkezünk, vagy akár csak nassolunk, ezzel állandó instabil állapotban tartjuk a sejtjeinket, mivel állandóan bombázza az inzulin. A sejtek teljes regenerációjára úgy látszik, több idő kell, mint amennyit az alvási időszak nyújt. Ha egész nap „izgalomban” vannak a sejtjeink amellett, hogy elhízunk, magas vérnyomásunk lesz. Azért lesz magas a koleszterin-szintünk, mert a koleszterin a felelős a sejtek összetapasztására, és több kell belőlük ebben az állapotban. Könnyebben kialakulnak gyulladásos állapotok. Ez az állapot ideális a rákos burjánzásnak, a sejtek rákos elfajulásának. A képlékenyebb sejtmembrán miatt ebben az állapotban fertőzéseket is könnyebben kaphatunk. Vagyis betegebbek vagyunk, kisebb az esélyünk az egészséges hosszú életre!