2014

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

Több telített zsírt fogyasszunk, hogy ne kapjunk szívinfarktust!

 

A saját tapasztalataim egyértelműek abban, hogy a finomított szénhidrátokat, le kell cserélni más energiát adó tápanyagokkal. Ha a szénhidrátokat drasztikusan lecsökkentjük, akkor meg kell növelni a másik két energiaforrásként szolgáló tápanyagokat, a fehérjéket és a zsírokat. A fehérjék fogyasztását viszont nem szabad korlátlanul növelni. A sportolókat és a terheseket kivéve, kiknek a testében nagy fehérjeszintézisek zajlanak: a sportolóknál az izmok regenerálásához és tömegének növeléséhez kell a fehérje, míg a terheseknél a magzat tömegének növeléséhez kell több fehérje, a normál életet élőknél nincs ilyen extra igény a fehérjepótlásra. Inkább kárt okoz, mint hasznot a túlzott fehérjefogyasztás.

Logikai alapon tehát nem maradt más, mint a zsírok fogyasztásának erőltetése. De milyen zsírokat fogyaszthatunk rizikómentesen? – vetődött fel a kérdés bennem. A kémiai érzékem azt sugallta, hogy mivel a telített zsírok sokkal stabilabbak, mint az olajok, ezért kevésbé kártékonyak számunkra.

Ahogy a koleszterin elmélet egyre nagyobb teret nyert, úgy nőtt azon ajánlatok száma, hogy ne fogyasszunk telített zsírokat, mert azok növelik a „rossz”koleszterin, az LDL, szintjét. Néhány évtizede ilyen ajánlatok szerint alakítjuk a táplálkozási szokásainkat. Leszoktunk a sertészsírról, a vajról, a tojásról, ami szintén növelte a „rossz” koleszterin szintjét. Miért teszem a „rossz” jelzőt idézőjel közé? Mert közben a tudományos kutatások nem álltak meg: kiderült, hogy az LDL koleszterinből két féle létezik. Van egy kicsi és sűrű LDL és van egy nagyobb és pelyhes LDL részecske. A nagyobb és pelyhes nem rossz számunkra. A kutatások kimutatták, hogy ez a típusú LDL nem okoz szívinfarktust. A kicsi és sűrű ellenben nagyban hozzájárul az artériákban a plakkok kialakulásához. A transz zsírok növelik a sűrű LDL-t, míg a telített zsírok a bolyhos LDL-t.  Az még egy külön érdekesség, hogy a finomított szénhidrátok (a lisztek és a cukor, de különösen a gyümölcscukor) fogyasztása a sűrű LDL-ek számát növeli.

A gyümölcscukorról jut eszembe, hogy nemrég a piacon járva feltűnt, hogy sok gyümölcslé van az egyik standon. Odamentem és megkérdeztem, hogy készülnek ezek a levek. Az eladó fiatalember lelkesen tájékoztatott, hogy ezekben a levekben nem répacukor, hanem fruktóz (gyümölcscukor) van. Megkérdezte miért csóválom a fejemet? Azért, mondtam, mert a fruktóz a legártalmasabb cukorfajta, abból a szempontból, hogy jobban megemeli az inzulinszintet, mint a többi cukor, és jobban is hizlal!

Egy európai vizsgálat kiderítette, hogy azokban az országokban, amelyekben több telített zsírt fogyasztanak, kevesebb szívbetegség van, mint ahol kevesebbet. (Hoensellaar,R., British Journal of Nutrition, 2012.)

Miért veszélyesebbek a telítetlen növényi olajok, mint a telített zsírok?

Ha a telítetlen olajokat hidrogénezik, akkor szilárdabb állagú képződményt kapunk, amelyek biztos, hogy nem romlanak meg, mert egyetlen mikroorganizmus sem fogja megrontani. Ezért használnak hidrogénezett olajokat, vagyis mesterséges transzzsírokat az élelmiszerekben, jobban eláll! A transzzsírok bennünk megakadályozzák a prostacyclin termelődését, amely viszont fenntartja a vér folyékonyságát. Ha kevés az artériákban a prostacyclin, akkor könnyebben keletkezik véralvadék az erekben, ami nagyon tragikus véget is okozhat a keringésben.

Nemcsak akkor veszélyesek a növényi olajok, ha hidrogénezik őket transzzsírokká, hanem akkor is, mikor sütnek velük. A magas hő hatására oxidálódnak, a többszörösen telítetlen olajokban oxidált koleszterin keletkezik. Az olajban sült ételekben (mindegy milyen növényből származó olajról van szó) sok ilyen oxidált koleszterin keletkezik, amely viszont a vérben növeli a tromboxán koncentrációját. A tromboxán a véralvadást segíti elő. Tehát megint a keringést akadályozó véralvadás! Ha számba vesszük, hogy az elmúlt évtizedekben milyen virágkorát érte az olajsütő, és ha ma is megnéznénk az éttermeinkben működő olajsütőket, akkor nem csodálkozhatunk, a keringési betegségek őrült „járványán”!

Ha sütünk, olaj helyett zsírt használjunk!