2014

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

A fogyás nagy titka

 

De ezen kívül kell még valami titoknak lenni. Szinte alig eszek, de sokat mozgok! Mégsem fogyok! Mi lehet ennek a magyarázata?

Azt is már elmondtam, hogy a zsír fogyasztásának drasztikus lecsökkentése sem megoldása a zsírpárnák csökkentésének!

Sokan panaszkodnak, hogy már szinte csak gyümölcsöt esznek és gyümölcsleveket isznak, de mégsem tapasztalnak hatást.

Kapaszkodjatok meg!  Ők szolgáltatják nekünk a megoldást.

Azt még senkitől sem hallottam, hogy csak nyers zöldségleveket, zöldséget, salátákat fogyaszt grillezett húsokkal, tojásételekkel, és mégis híznak!

A megoldás a gyümölcsökben van!

Kell lenni a gyümölcsökben valami olyan alkotónak, ami a zsírpárnáinkat táplálja!

El tudjátok képzelni, hogy a gyümölcs növeli a zsírpárnát, mikor semmi zsír nincs benne?

Itt van az a pillanat, hogy kimondjuk a gyümölcsökben lévő gyümölcscukor (fructose) a fő tettes.

Sokan e miatt az alkotórész miatt nem értik, hogy miért növekszik a zsírtartalékuk.

Kétféle egyszerű cukor van a gyümölcsökben. Az egyik a szőlőcukor (angolul: glucose) a másik a gyümölcscukor (fructose). A nádcukor és a répacukor (vagyis a kristálycukor) egy kettős cukrot tartalmaz. Ez áll egy gyümölcscukorból és egy szőlőcukorból. Ha tehát cukrot teszünk az ételbe vagy gyümölcsöt eszünk, mindig fogyasztunk fruktózt. (Ezután a fruktóz elnevezést használom, mert ez általánosabb a világirodalomban.)

 De mi a baj a fruktózzal?

Csak annyi, hogy egyből zsír lesz belőle! Ez régen nem volt probléma a korai őseinknél. Mikor értek a gyümölcsök, akkor ették. Lett belőle zsír. Örültek neki, mert ha sokáig nem volt ennivaló, akkor kihúzták a zsírraktáraikkal az energiaellátást. A fruktóz gyors zsírrá alakulása úgy működik, a mint az akkumulátor. Mikor sok az energia feltöltjük az akkumulátorokat, mikor szükség van energiára, akkor kisütjük, és energiához jutunk. A zsírraktárak feltöltése a túlélést szolgálja. De manapság megváltoztak a körülmények. Nem éhezünk! Ez viszont mindent megváltoztatott. A zsírpárnák már a modern civilizációban nem a túlélést szolgálják, mert nincs hosszabb éhezési szakasz, mikor csak a zsírpárnák adnák az energiánkat.  Energiabőségben élünk és nincs szükség az akkumulátorokra. Bármikor, ha éhesek vagyunk, bekaphatunk egy kiflit, egy szelet kenyeret, kekszet, stb. és elmúlik az éhségünk.

De még mindig nem válaszoltam arra, hogy mi a baj a fruktózzal a jelen viszonyok között?

A fruktóz olyan cukor, amelyet nem tudunk gyors energiaforrásként közvetlenül felhasználni. A gyümölcsökben lévő szőlőcukor gyors energiaként hasznosulhat az izom- és az agysejtekben is, de a fruktóz (gyümölcscukor) nem hasznosul sem az izmokban sem az agyban, mint energiaforrás. Helyette egyből a májunkba megy, majd zsír lesz belőle. Ez az egyenes útja van.  Ha éheznénk egy-két hétig, akkor a zsírt hasznosítanánk, de mostanában ez a zsírszövet-építés nem kívánatos, mert sem nem böjtölünk, sem nem éhezünk.

Háromféle energiaforrásunk van. A cukorfélék, a zsírfélék és a fehérjék. De fehérjét csak akkor bontunk energiaforrásként, ha se cukor se zsír nincs már.

Le lehet szokni a cukorfélékről, vagyis a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztásáról. Sem kenyér, sem tészta, sem süti, sem krumpli, sem rizs, és semmi cukorédesítés. Most ha még azt is bejelentem, hogy vigyázat a gyümölcsökkel, akkor kapok kérdést bőven: de hát akkor mit együnk?

Már többször elmondtam, hogy hús- és tojásételeket, zsírt bátran, salátákat és zöldségeket bátran, de a többivel vigyázzunk!

Természetesen ehetünk bármit bármikor, de akkor ne sírjunk, hogy kövérek vagyunk, hogy betegek vagyunk, mert gyulladások árasztanak el bennünket.

Azért látjuk, hogy a fruktóz miért olyan alattomos. Mert nem lehet edzéssel sem megszüntetni a miatta létrejött zsírlerakódásokat. A fruktózt ugyanis nem égeti el az izomzatunk, csak makacsul megy a májba és zsírt csinál!

Hiába izzadunk, hiába edzünk!

Azért teljesen nem kell elkeseredni, lehet csökkenteni a fruktóz hatását.

Az egyik mód, hogy sok rostosat fogyasztunk, akkor a fruktóz felszívódása lassul és ha már a vastagbélbe ér, akkor ott a bélflóra egyes tagjai elerjesztik, feldolgozzák.  A másik módja a fruktóz csökkentésének, hogy olyan fermentált ételeket eszünk, melyekben olyan mikroba található, amely megeszi a fruktózt.

Bizonyára meglepődtök, de én első kézből tudok egy olyan táplálékot ajánlani, amelyik sok rostot tartalmaz, és tartalmaz olyan mikrobát is, amelyik elfogyasztja a fruktózt.

Majd egyszer felteszem találós kérdésként, de most kérdés nélkül elmondom, hogy a találmányom a Mikrorostos Gél rostban gazdag és tartalmaz fruktózt hasznosító, vagyis lebontó mikrobát.

De az a megoldás sem elhanyagolható, hogy olyan gyümölcsöket együnk, mely kevesebb fruktózt és több rostot tartalmaz.

Ennél a pontnál meg kell jegyezni, hogy a Magyarországi őshonos gyümölcsfajtákat újra elő kellene venni. A most divatos fajtákat csak a terméshozam és a küllem, mint legfontosabb szempont szelektálta. A régi őshonos fajták ellenállóbbak voltak a mi vidékeinken előforduló betegségekkel szemben több száz vagy ezeréves szelekció folytán. Igaz, hogy nem volt olyan szép, olyan nagy, olyan édes. De nagyobb volt a rosttartalma, az ásványi anyag tartalma és flavonoid, színanyag tartalma a gyümölcseiknek. Kérem azokat, akik maguk rendelkeznek kis kerttel, ilyen őshonos fákat telepítsenek. Akik ismernek őshonos fajokat szaporító faiskola-tulajdonosokat, kérem, osszák meg velünk! Talán a gabonafajoknál is meg kellene szabadulni a mennyiségi szemlélettől. Az új fajok nem állnak ellen jól a betegségeknek, ezért csak rengeteg permetezéssel lehet megvédeni őket. Egy ismerősöm olyan kémiai üzemben dolgozott, ahol állítása szerint naponta tízesével mentek ki a kamionok permetező méreganyagokkal megrakodva. Nem csak a környezetünket, de bennünket is mérgez ez a sok permetezés.

Az alábbiakban bemutatok egy grafikont, melyre felhelyezték a különféle gyümölcsöket a rosttartalmuk és a fruktóz- tartalmuk szerint.

A függőleges tengelyen a fruktóz-tartalom van, míg a vízszintes tengely a rosttartalmat mutatja.

A legegészségesebb, a legkevésbé hizlaló gyümölcsök az ábra jobb alsó sarkában találhatók (citrom, málna, áfonya, kivi). (Gondolom a nagy meglepetés mindenkinek, nekem is, az alma). Ez nem azt jelenti, hogy ne együnk a többiből, de módjával!

Ja, és a gyümölcslevekre is vonatkozik minden. Sőt, fokozottabban, mert adalékként is szerepelhet bennük fruktóz!

how much sugar in fruit

Az ábra eredete: http://getyourbridebody.com/can-eat-fruit-still-lose-weight