2015

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

3. Hírlevél

 

Szervezetünk egyben, de annak minden egyes sejtje külön- külön is egy túlélő automata. Minden élőlénynek egyik fő küldetése, hogy túléljen minden környezeti kihívást. Hogyan reagálunk sejti illetve szöveti szinten az eddig ismeretlen változásokra? Gyulladásokkal! A gyulladások a betegségek kiinduló pontjai. Vagyis, a betegségeknek van egy jó oldala is, egy adaptációs mechanizmushoz tartozik. A fertőző betegségek is és a rákos megbetegedések is gyulladásokkal kezdődnek. A külvilággal érintkező testrészeinket nyálkahártya fedi. Ez az immunrendszer első védelmi vonala. Ha megfázunk, tudjuk, mennyi nyálka folyik ki az orrunkból, ez az első védekezési reakció. Ha ezzel a reakcióval nem sikerül a betolakodókat eltávolítani, akkor sikerült neki az első védelmi vonalat áttörni és a sejtjeinkhez jutni.  Ekkor következnek a gyulladásos reakciók, odagyülekeznek az immunrendszerünk milliónyi „kiskatonája”, hogy ők végezzenek az „ellenséggel”.

(Néhány évvel ezelőtt divatba jöttek a flavonoidok, gyulladáscsökkentő illetve antioxidáns szerepet tulajdonítottak nekik. Vizsgálataink során kiderült, hogy a flavonoidok nem adnak vagy vesznek fel elektronokat, tehát önmagukban nem antioxidánsok, a molekulán belül történnek töltésátrendeződések, ezért csak az ún. dipólmomentumuk változik meg. Ennek pedig a sejtmembrán átjárhatóságának megváltoztatásánál van szerepe. A kis dipólmomentum fluidabbá, átjárhatóbbá, a nagyobb dipólmomentum pedig átjárhatatlanabbá teszi a sejteket körülhatároló membránt.) A flavonoid elektronbőségben az antioxidáns tulajdonságot erősíti, oxidatív körülmények között pedig a környezet prooxidáns tulajdonságát. A következő, valamelyik hírlevelemben javaslatot fogok tenni egy olyan táplálkozásra, konkrét megoldásokkal, amelyekkel megelőzhetők lesznek a gyulladások drasztikus betegségekbe való torkolásuk. Ott majd szerepe lesz ezeknek a fölöslegesnek tűnő tudományoskodásoknak. A legtöbb gyulladásos folyamat a bélrendszerünkben alakul ki, ugyanis ott érintkezünk a legnagyobb felületen a legtöményebben a külvilággal, a táplálékainkkal. Nem tűnik viccesnek az a sommás ókori megállapítás, hogy a „halál a beleinkben lakozik”. A beleinkben az immunrendszer első védelmi vonala a bélnyálkahártya. Sokat fogom még emlegetni ezt a típusú nyálkát, vagyis nagy víztartalmú gélt, mert a nagy víztartalmú gélek a fő kutatási területemet képezik, és egyik kedvenc témám. Több barátom megjegyezte már, hogy szép kis alak vagyok, hogy nekem a testünk két „leggusztusosabb” anyaga a nyálka és a béltartalom, vagyis a sz..r a legkedvencebb témám.

Maradjunk egy bélgyulladásnál, mi történik ekkor? A bél falán, ha gyulladás indul el, először leválik a bélnyálkahártya: kocsonyásból folyós lesz az első védvonalunk, a mucosa, és így védtelenné válnak a bél falát alkotó sejtek. A gyulladásos folyamat alatt megnövekszik a helyi hőmérséklet, a gyulladás góca lázas állapotba kerül, megnövekszik az oxidatív stressz okozta sérülések kockázata, ugyanis növekszik a szabad gyökök mennyisége, amelyek virulens, agresszív támadást intéznek nemcsak a betolakodókra, de az ép sejtekkel szemben is. A szabad gyökökről azt kell tudni, hogy a mérhetetlen elektronéhségükben rendkívül veszélyesek, mert roncsolnak, átjárhatóvá teszik a sejteket, megtámadják a genetikai állományt, az öregedés és a rákos burjánzás kockázata hirtelen drasztikusan megnő. Ilyenkor a sejt kritikus állapotba kerül, borotva élen táncolva a lét és a nem lét között. Hogyan lehet ezt az állapotot gyorsan megmenteni, ugyanis gyorsan kell tenni valamit, mert a lét határán őrlődő sejteket ilyenkor a patogén kórokozók is megtámadhatják, és nagy eséllyel végezhetnek is velük ezen elhagyatott állapotukban. Ebben az esetben csak nagy mennyiségű szabadgyök-megsemmisítő enzim segíthet. Mert akkor vissza tudjuk irányítani az eseményeket a sejtek regenerálódásának irányába.

Miközben a sejtek élet-halál harcukat vívják a gyulladásos gócban, a sejtjeik membránjai átjárhatóbbá válnak. Ugyanakkor a sejtben lévő víz is megváltozik, a kocsonyás géles állapotból, ahol egymással jobban összekapcsolódnak a vízmolekulák, szorosabb „családi életet” élnek, míg a gyulladásban függetlenebbé válnak, elszakadnak a „közösségeiktől” folyékony vízfázist alkotva. A sejtben lévő víz e változásai miatt lehet kimutatni a gyulladásos és rákos gócokat az MRI készülékkel.