2015

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

Miért veszélyes krumplit enni?

 

Mikor elindítottam a honlapomat ( http://drhummel.hu ), ahol a blog bejegyzéseim olvashatóak, akkor elindítottam egy hírlevél rendszert is, azzal a szándékkal, hogy értesítsem hírleveleimmel a feliratkozott olvasóimat a legújabb blog bejegyzéseimről. Azok, akik feliratkoznak, a hírleveleimre első alkalommal kapnak tőlem 12 hírlevelet, nem egyszerre, hanem néhány nap elteltével kapják a következőt. Ez a 12 hírlevél 2010. november óta, a honlapom indulása óta, változatlan. Akkor a 3. Hírlevelemben kifejtettem, hogy a gyulladások a betegségek kiinduló pontjai. Arra is rájöttem, hogy a bélcsatornában alakul ki a legtöbb gyulladás. Táplálékaink nagyon sok időt töltenek ott, ezért nagyon meg kell vizsgálni, hogy a táplálékaink melyik összetevője okozhat gyulladásokat az emésztőrendszerünkben. Az elmúlt négy évben szentül meg voltam győződve arról, hogy a gyorsan emészthető szénhidrátok, melyektől elsősorban óvakodnunk kell. Mentségemül szóljon, hogy nem egyedül voltam ebben a hitben.

Miért gondoltam ezt? Mert a gyorsan felszívódó szénhidrátok gyorsan megemelik a vércukor szintet, ennek következményeként pedig inzulin áramlik a vérünkbe, hogy a cukrot segítsen bevinni a sejtekbe, így normalizálja a vércukor szintet.

Az inzulin nélkül nem juthat be a cukor a sejtekbe, ahol a sejtek mitokondriumaiban elégve energiát szolgáltat a sejteknek. De rá kellett jönnöm arra is, hogy inzulin nélkül a ketontestek sem juthatnak be a sejtekbe. A ketontestek a zsírok fogyasztásánál szolgáltatják az energiát, szintén a mitokondriumokban elégve, ún. bétaoxidáció útján. De azt is el kellett fogadnom, hogy aminosavak sem juthatnak be a sejtekbe inzulin nélkül. Ezt abból következik, hogy csak fehérjét fogyasztva, szintén megnő az inzulin szintünk a vérünkben.

Az inzulinnak az a szerepe, hogy átjárhatóvá tegye a sejtmembránunkat a különféle sejtet tápláló anyagok számára. A 3. Hírlevelemben már leírtam, hogy a sejtek mikor táplálkoznak és osztódnak, akkor folyékonyabbá válik a sejtmembránjuk, meg a sejtben lévő víz is, „kocsonyás állapotúból húsleves állapotúvá” válik. Ebben a helyzetben a sejt támadhatóbb lesz. Ha valami támadás éri ekkor a sejtet, akkor a gyulladás faktorok felszaporodnak azon a helyen és kivédik a támadást. Ha nem sikerül gyorsan kivédeni a sejtek elleni támadásokat, akkor a gyulladásos állapot fennmarad, és betegséggé alakul.

Ha tehát a vérünkben sokáig magas az inzulin szint, akkor sokáig maradnak támadhatóak a sejtjeink. Nő a betegségek kockázata!

Mi a teendőnk a kockázat csökkentése érdekében? Meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a táplálékaink, amelyeket elfogyasztva magasabb inzulin szintnövekedést okoznak a vérünkben! Ha ezektől a táplálékoktól óvakodunk, akkor csökken a betegségek kialakulásának kockázata!

A legutóbbi blog bejegyzésemben az időben korlátozott étkezésekről (IKÉ), mint a zsírégetés egyik lehetséges formájáról írtam. Ekkor jöttem rá, hogy ez a módszer azért „működhet” a zsírunk csökkentésében, mert a vérünkben sokáig alacsony az inzulin szint. Mikor alacsony az inzulin szint, csak akkor tudunk a zsírraktárainkból zsírt fogyasztani. Ennek a fordítottja is igaz: azért nem tudunk a gyakori nassolás mellett zsírt csökkenteni, mert a nassolással fenntartjuk a magas inzulin szintet. A magas inzulin szint nem engedi a zsírraktáraink felhasználását.

Ekkor, e bejegyzés után jutottam el odáig, hogy az inzulin szintet növelő táplálékainkra fókuszáljam a figyelmemet.

1997-ben megjelent egy tanulmány (The American Journal of Clinical Nutrition,  http://ajcn.nutrition.org/content/66/5/1264.full.pdf ), amelyben több étel inzulintermelő hatását vizsgálták. Bevezették az insulin index fogalmát. Nagyon úgy tűnik, hogy ezt a fogalmat hasznosabb lesz használni, mint az eddig használt glikémiás index fogalmát, amely az ételek vércukor emelő hatását vizsgálta.

38 féle ételt etettek az önként vállalkozókkal és mérték az inzulintermelésüket. Az inzulintermelődést a fehér kenyérhez hasonlították, azt vették 100%-nak. Így az összes érték százalékban értendő. Ezen a linken (http://graemethomasonline.com/wp-content/uploads/2010/06/Insulin-Index.pdf ) megtalálható egy táblázat, amely a fenti tanulmány alapján készült. A legkisebb inzulinhatással a földimogyoró rendelkezik a listában (20%), majd a tojás a következő (31%). (De mielőtt valaki elindulna földimogyorót vásárolni, megjegyzem, hogy sok benne az omega-6, ezért ártalmas lehet.) Amin viszont meglepődtem, hogy a burgonya (121%) milyen magas inzulinfokozó. Ebbe a kategóriába tartozik még a babfőzelék is (120%).

Csak úgy összehasonlításképpen, a fehér és a barna tészta inzulin indexe 40%.

A táblázatot szemlélve az jutott eszembe, hogy talán itt található meg annak a magyarázata, hogy a magyar emberek miért szenvednek annyi betegségben. Ha összehasonlítjuk az olaszok és a magyarok táplálkozási szokását, akkor feltűnő, hogy az inkább tésztát fogyasztó olaszok, ha ugyanannyi kalóriát megesznek tésztából, míg mi krumpliból (vagy babfőzelékből), akkor a mi vérünkben sokkal több inzulin tartózkodik sokkal tovább, ezzel pedig sokkal nagyobb kockázata lesz a sejtjeink tartós gyulladásba kerülésének. Vagyis a betegség kialakulásának valószínűsége sokkal nagyobb bennünk, mint a mediterrán emberekben.

Az eredeti cikkben azt is megvizsgálták, hogy az inzulin index növekszik-e a növekvő szénhidrát és cukor tartalommal. A válasz egyértelmű igen volt. Viszont a rosttartalommal, a fehérjetartalommal, a zsírtartalommal fordított összefüggést mutatott, vagyis növekvő rost-, fehérje-, zsírtartalommal kisebb inzulin index párosult. (Megint egy pofon a koleszterin-elméletben hívőknek!)

A krumpli fogyasztásunkat még súlyosbítja az a helyzet, hogy legtöbbször olajban sütjük (sőt, többször használt olajban). Már többször leírtam, hogy semmilyen olajban nem szabad sütni semmi ételt, mert a sütés oxidálja az olajt, ami a rákbetegségeket segíti. Sütni csak zsírban, sertés-, kacsa- és libazsírban! A vegetáriánusok kókuszzsírban!

Javaslom, hogy ételeinket úgy válasszuk meg ez után, hogy ne a glikémiás indexét, ne a koleszterin tartalmát, hanem inkább az inzulin indexét vegyük figyelembe! Talán mi is egészségesebbek leszünk!