2015

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

Harc a rák és a vírusok ellen

 

A testünk körüli környezettel az érzékszerveinkkel (látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás) tartjuk fenn a kapcsolatot. Az érző idegek az agyba továbbítják az érzékszervek információit, az agy feldolgozza azokat és az egyéniségtől függően válaszokat ad.

De van egy hatodik érzékszervünk is, ami sokkal közelebbi jeleket fog fel, és küld el az agynak, ez pedig az emésztő rendszerünk. Az emésztő rendszerünk az egyik legbonyolultabb szervünk: fel kell fogni a táplálékainkban lévő baráti és ellenséges jeleket, arra reagálnia kell! A baráti jeleket megemészteni kell, az ellenséges jeleket pedig vagy kilökni, vagy más módon ártalmatlanná tenni.

Valamennyien ismerjük azt a hasonlatot, hogy az emésztőrendszerünket, ha kiterítenénk, egy futballpályányi felületet kapnánk. Ilyen nagy felületen érintkezünk a külvilágból jött táplálékainkkal, ami sok veszélyt is rejt, így jól felépített védőrendszerrel kell védekezni a testünknek ezen a felületen.

A szintén külvilággal érintkező bőrszövetünk legkülső rétege hámsejtekből áll. Az emésztőrendszerünkben is a legkülső réteget a hámsejtek alkotják. Ezek a sejtek hozzánk tartoznak, tehát védelemmel kell ellátni.

A bélhámsejtjeink felületét kettős nyálkaréteg borítja.  A hámsejteket közvetlenül a bélnyálkahártya fedi, amelyet magunk termelünk, saját, nyálkát termelő sejtjeinkkel. A második nyálkaréteget viszont a táplálékainkból szerzett rostok alakítják ki. E rostok vízkötő rostok, köztük nagy menyiségben meg tud rekedni a víz. Emiatt a nagy mennyiségű víz miatt nyálkás az állaga.

E kettős nyálkaréteg végig befedi az emésztőrendszerünk hámsejtjeit, mintegy fizikai védelmet (fedve-védő) is nyújtva a hámsejteknek.

Szoktam alkalmazni egy hasonlatot erre az esetre. A nem hegyre épült középkori várakat vizesárokkal vették körül. A vizesárok jó fizikai csapda volt az ellenségnek felállítva. A bélnyálka is bír egy ilyen távol-tartó feladattal. A toxinoktól és a patogén kórokozók közvetlen hatásaitól megvédi a sejtjeinket.

Ugyanakkor nemcsak fizikai védelmet nyújt e nyálkaréteg. Mikrobiológiai védelmet is ad. Olyan mikrobáknak kedvez e nyálkaréteg, melyek barátságosak számunkra, vagyis nem okoznak immunreakciókat bennünk, és a számukra kedvező környezetben elszaporodva, nem engedik az ellenséges mikrobák elszaporodását. Egy kémiai védelmet is nyújt e nyálkaréteg, mivel olyan sav-bázis egyensúly alakul ki benne, ami nem kedvez a patogéneknek.

Tehát ebben a nyálkában él az összes bélflóra mikroba, itt táplálkozik, itt szaporodik, itt bocsájtja ki anyagcseretermékeit, például a K- és U-vitamint, és más hasznos, számunkra nélkülözhetetlen molekulát, például szerves kötésben lévő kalciumot magnéziumot, stb. Vagyis a nyálka nemcsak véd, de táplál is!

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a betegségek megelőzősében a bélnyálkahártyának és a hozzákapcsolódó rostos táplálkozásból nyert nyálkának kulcsszerepe van. Nélkülözhetetlen!

Írtam egy cikksorozatot a blogomban „Miért van annyi rák?” címmel. Említettem Vincent professzort, aki megmérte a különböző betegségekben szenvedő betegek vérében a savasság és az elektronleadó képesség mértékét. Rajzolt egy diagramot, ahol az egyik tengelyen a savasság-lúgosság mérőszáma a pH szerepel, a másik tengelyen pedig az elektron leadás illetve elvonás mértékét mérő érték, az rH2-érték. A normál, nem beteg, emberek vére a savasság-lúgosság szempontjából semleges, de az elektronaktivitás szempontjából a vérünk nem semleges, hanem kissé redukáló, vagyis elektronleadó.

Amit viszont a rákbetegnél nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy az ő vérük lúgos és oxidáló, vagyis elektronhiányos. A Vincent-diagram harmadik negyedében a jobb felső sarokban található a rákosok szektora. Nagyon fontos, hogy a vírusok is ugyanabban „régióban” találhatóak. Más szóval, a rák és a vírus ugyanazt a kémiai közeget szereti. Vagyis lúgos és oxidáns a rák is és a vírus is. Ez a tény különben nagyon sugallja annak a feltevésnek a helyességét is, hogy a rák a vírusok hatására alakul ki. Milyen érdekes, hogy az elmúlt száz év nagy antibiotikum használat jegyében történt, ezzel rengeteg baktériumot kiirtottak a bélflóránkból. Mivel a vírusokra nincsenek hatással az antibiotikumok, ezért a vírusok vígan virulhattak bennünk, mert a baktériumok elpusztultak és nem zavarhatták köreiket. Ha antibiotikum kúrát végzünk, a bélflóra baktériumai kipusztulnak, de a vírusok maradnak, senki nem zavarja őket. Közben, az elmúlt évtizedekben miközben a vírusok élték világukat, a rákos betegségek a csillagos égig emelkedtek. Senki sem érti miért!

Ha sikerülne a vírusok ellen valami fegyvert kitalálni, talán a rákos betegségektől is megszabadulnánk.

Amíg nincs közvetlen fegyverünk a vírusok ellen, addig csak egyféleképpen küzdhetünk ellenük és a rák ellen is: kellemetlenné tesszük az életfeltételüket. Például én nem sokáig élnék a Szahara homokján a forróságban és bogarakat és csúszó-mászókat fogyasztva. Azok a feltételek nekem nagyon nem kedveznének. Például a vírusoknak és a ráknak nem kedvez a savas és az elektronban gazdag közeg. Ilyen közeget kell létrehozni a vastagbélben és akkor egy lépéssel közelebb kerülünk a védettséghez.

Ezzel kapcsolatban van egy jó hírem az általam feltalált mikrorostos gél elektronban gazdag és enyhén savas. Vagyis a Vincent-diagram első negyedében helyezkedik. Ha gélt eszünk, akkor még a vastagbélbe is eljut emésztetlenül ez a mikrorostos nyálkás közeg és kellemetlenné tesz a vírusok és a rák életfeltételét.