2015

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

Miért van annyi rák és elhízás?

 

Jómagam is többször hangoztattam, hogy a gabonákból, különösen a búzából, készült ételeinket csökkentsük a minimálisra. mert az elhízást, ér- és keringési problémákat, kettes diabéteszt, és nem utolsósorban, rákot okozhat. De magam, sohasem mertem volna kategorikusan kijelenteni, hogy semmi búzát!!!

Sőt, az utóbbi időben, miután leírtam az inzulinszint megemelését okozó ételek táblázatát (másoktól kölcsönözve), a táblázatban azt láttam, hogy a magvas kenyér inzulinindexe csak 56, ezért az a merész ötletem támadt, hogy elkezdek kísérletezni a teljes kiőrlésű tönkölykenyérrel. Szendvicssütő lapjai közé tettem tönkölykenyér szeletekre házikolbászt, lila hagymát, és nem gyors érlelésű finom sajtot. A szendvicssütőből kivéve nagyon finom, illatos ennivalóhoz jutottam, zöldhagymával, zöldpaprikával esetleg paradicsommal fogyasztottam. Fenséges vacsora volt. Már függővé váltam tőle. De azt vettem észre magamon, hogy hasra hízok. Nem volt annyi időm, hogy extra mozgással eltüntessem a növekedő „pocakot”.

A tönkölyt azért választottam, mert nem gombásodik (mikotoxin-mentes), ezért nem is kell permetezni (permetszer-mentes), ugyanakkor kiváló az aminosav tartalma. Arra a következtetésre jutottam, hogy nem engedhetem meg magamnak ezt a finomságot, le kell mondanom e finom vacsorámról, mert különben elhízok, és aztán meg jönnek az egyéb bajok!

Az elhízásnak, azon kívül, hogy kellemetlen, van egy nagyon rossz következménye: mindenhol lerakódik a zsír! Egészségi szempontból a legkellemetlenebb, ha az erekben történnek a lerakódások. Miért? Egy tavalyi cikkemben: „Hogyan alakulnak ki a tartós betegségek?” - címmel, azt elemeztem, hogyha a sejtek között nem jó az áramlás, mert a lerakódások akadályozzák, akkor az akadályok mentén kórokozók és anyagcsere termékek rekedhetnek meg, mintegy gócokat létrehozva. E helyzet további elemzést kíván, mivel az is nagyon fontos, hogy a kialakult akadály, vagy „góc” környékén milyen kémiai feltételek alakulnak ki? Láttuk azt, hogy a rák, a vírus, a Candida gomba a lúgos, és elektronban szegény, környezetben tud szaporodni, az a számára kedvező. Ha viszont ezek a kórokozók elszaporodhatnak egy helyen, akkor ott nagy valószínűséggel kialakulhat a rákos burjánzás.

Nézzük meg, hogyan alakulhat ki a sejtek környezetében lúgos és elektronban szegény góc?

Nemcsak az elhízásnak, hanem a magas inzulinszintnek is kardinális szerepe van a helyzet rosszra fordulásában. Az inzulin segíti a sejtek táplálkozását, vagyis a táplálkozás idejére átjárhatóvá teszi a sejtet körülvevő sejtmembránt. Ekkor hozzáférhetővé válik a sejt belseje.

Nézzük meg, milyen viszonyok uralkodnak az élő, egészséges sejt belsejében?

A sejtek építőkövei a fehérjék. Mi jellemzi őket a sejten belül?

A fehérjékben aminosavak egymáshoz kapcsolódva hosszú láncokat alkotnak, aztán ezek a láncok feltekerednek különböző formákká. A fehérjék felülete tele van negatívan töltött karboxil csoporttal. Ezeket a negatív töltéseket pozitív töltésekkel kell semlegesíteni. Az élő sejten belül ezt a feladatot a pozitív töltésű káliumion látja el. A sejt belsejében az ásványi sók közül a legnagyobb mennyiségben a kálium található. A fehérjék „”élő”, sértetlen, állapotukban káliumhoz kapcsolódnak. Ha a fehérjék elveszítik a közelükben lévő káliumot, helyette más pozitív töltésű ionnal kell pótolni. Ilyen cserék lehetnek a szintén pozitív töltésű nátrium- és hidrogénionok. Ha ezek az ionok válnak dominánssá a fehérjék környezetében, akkor a fehérjék elveszítik „élő”, felcsavarodott formájukat és denaturáltak lesznek, tömör gömbökké változnak.(Ha megfőzzük, megsütjük a fehérjét tartalmazó ételeinket, bennük a fehérjék szintén ilyen formákat vesznek fel. Ebben a formában emésztjük meg a fehérjéket, amelyeket aminosavakká bontunk, majd beépítünk saját fehérjéink szintetizálásánál.)(A fehérje a denaturált formájáról kapta a nevét, mert a denaturált fehérje fehér színű.)

Mikor feltárul a sejt, átjárhatóvá válik a sejtmembrán, a kálium elhagyja a sejtet, helyette nátrium áramlik be, ilyenkor ingerületbe kerülnek az ingerelhető izom- és idegsejtek. Ez az állapot rövid ideig tart és visszafordítható, ekkor a fehérjék is visszaveszik eredeti formájukat. A baj akkor van, mikor egy gyulladási gócban nem zárul vissza a sejtmembrán időben, ekkor a nyitott sejtjeink áldozattá eshetnek, beteg gócokat táplálhatnak.

Ekkor a vírusok megtámadhatják a sejtmagot, átírhatják az örökletes állományt. A gombák leállíthatják még jobban a sejtek körüli keringést, ezáltal rákényszerítik a sejteket, hogy oxigén nélkül, fermentációval jussanak energiához. A fermentáció során viszont hidrogénion termelődik, savasodás kezdődik. Ekkor lép fel a sejten belüli puffer rendszer: a fehérjék negatív töltésű karboxil csoportjai. Amint említettem, ezek a negatív töltések a fehérjék érintetlen formájában káliumot kötnek, a káliumot elveszítve viszont nemcsak elektrosztatikusan, de kémiailag is kötik a hidrogéniont.  Vagyis pufferként szerepel, mert lassítja a savasodást a sejtben.

Jegyezzük meg: a káliumion is és a hidrogénion is pozitív töltésű ionok, egymást cserélhetik a fehérjék negatív töltéseinek semlegesítésében. A kálium lúgképző, lúgosít. A hidrogén ion maga a sav megtestesítője. Minél több a hidrogénion a vízben, annál savasabb a víz. Minél több hidrogéniont cserélünk ki káliumionra, annál lúgosabb lesz a víz.

A nyitott sejtekben tehát savasodás indul el, míg a nyitott sejtek környezete egyre inkább lúgosodik a sejtekből kiáramló kálium miatt.

Az így kialakult góc ideális terep a vírusoknak, Candida gombának és a rákos burjánzásnak. A rákos burjánzásnak nagy mennyiségű aminosavra és káliumra van szüksége, hogy a saját fehérjeszintézisét beindítsa. A gócban kinyílott sejtekben nagy mennyiségű felhasználható denaturált fehérje és nagy mennyiségű kálium áll rendelkezésére, ha sejtmagban megtörtént egy rákos mutáció, akkor a rákos burjánzást nem tudja megállítani ezen lezárt, góc-területen belül az immunrendszer.

Ebből az okfejtésből láthatjuk, miként függ össze az elhízás, a keringés lelassítása, és a rákos gócok kialakulása.

Azt is láthatjuk, hogy a rák elméleti megfejtéséhez, tisztázásához és annak megszüntetéséhez, gyógyításához, nem elég egy specialista tudása. Nem elég, ha valaki jó sejtbiológus, vagy jó virológus, vagy jó mikológus, (ért a Candida gombához), vagy jó keringéshez értő szakember. A rák problémájának megoldásához minden tudományterülethez értenie kell annak, aki a megfejtésére vágyik.