2015

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

A Föld klímaberendezései: a növények, különösen a fák

 

Azt már mindenki kívülről fújja, hogy védjük a klímánkat, úgy hogy csökkentsük a széndioxid kibocsájtását. A magyarázat így szól: mert a széndioxid egy üvegházhatású gáz, ha több van belőle a légkörben, akkor több meleg reked meg a bolygónkon! Az ipar rengeteg széndioxidot és meleget termel, mikor fokozza a tevékenységét. Konklúzió: fogjuk vissza az ipari termelést! Ha valaki ezt hirdeti, akkor magát az emberiség fejlődését akadályozza.

Nem az iparral kell foglalkoznunk (a széndioxiddal kapcsolatban), hanem a bolygónkon megtelepedett növények összes mennyiségével!

Miért!

Mert a növények fotoszintézise a legjobb napenergia hasznosító! A zöld növényekben rengeteg klorofill van, amely miközben megköti a napenergiát, a széndioxidot a légkörből, és a vizet, szerves szénhidrátokat termel. Ebből például cellulóz keletkezik, amely a növények vázát alkotják. Ebben a folyamatban a napenergia nem hővé, hanem szerves anyaggá alakul a bolygónk felszínén.

Minél több zöld növény terem a Földön, annál több lesz a szén megkötve a felszínén, és annál kevesebb hő fog keletkezni a napsugárzás hatására. A kulcs tehát nem az, hogy mennyi széndioxid megy a légkörbe, hanem az, hogy mennyit tudunk abból megkötni a zöld növények által.

A zöld növények úgy működnek, mint a mi klímaberendezéseink. De nem a szobánkat hűti, hanem a légkört! A zöld növények olyan klímaberendezések, amelyek a nap melegét, széndioxidot és vizet fogyasztanak.

Nyári nagy melegben menjünk ki az erdőbe, vagy egy fás ligetbe, érezni fogjuk, hogy mennyivel kellemesebb ott a klíma, mint a kopár, famentes városi utcákon. A Föld természetes hűtésének legnagyobb mesterei a fák, mert egy négyzetméter földi felszínen a legnagyobb mennyiségű szerves szenet tud megkötni cellulóz formájában. Ha a fa árnyékába állunk nem ér a nap melege bennünket és közben a fa sem melegszik fel. Míg ha az épület árnyékába állunk, akkor a nap közvetlen melegétől abban a pillanatban védettek vagyunk, de az árnyékot adó épület közben felmelegedik, és később ontja ki a melegét. Különösen figyelnünk kellene az erdők óriásfáira, amit kivágunk, pótoljuk! Figyelnünk kellett volna az út menti óriásjegenyékre, ahol a kocsin utazók árnyékot lelhettek, a földek végén lévő óriás szilfákra, ahol szántóvető őseink megpihenhettek. Vigyázzunk a gesztenyesorokra! Nagyapáméknak több diófájuk volt, nekem is van három a telkemen, nemcsak a dió miatt.

Ültessünk fákat! Ez a legegyszerűbb módja a klímavédelemnek, és amit egy hozzánk hasonló egyszerű halandó megtehet a globális felmelegedéssel szemben.

Ha már elég sok fánk van, a kiöregedetteket kivághatjuk és eltüzelhetjük, de mindig ültessünk helyettük újat. Tudom, hogy a fatüzelés környezetvédelmi kockázattal jár, a nem tökéletesen elégő füstgázok miatt. De manapság már vannak olyan füstgázt is elégető kályhák, amelyek nem bocsájtanak káros részecskéket a légkörbe. A fenntartható fatüzeléses energiatermelés környezetvédelmi szempontból is jobb megoldás lehet, mint az óriási ipari szennyezést okozó energiahordozók kinyerése.

A múltkori blogbejegyzésemben a közvetlen földfelszíni mikrobák és növények szerepét taglaltam az egészségünk és a klímánk szempontjából, addig ez a bejegyzésem egy kompenzációt jelent, kompenzációt a fák védelmében. Nélkülük sincs egészséges élet a letarolt földön. Vigyázzunk rájuk!