2015

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

Okozhat-e a húsevés rákot?

 

Mint tudjuk a húsevő állatok energiájukat húsból, zsírból és csontból nyerik. A vadonban élő állatok, nem kapnak rákot. Viszont a háziasított állatokról már nem lehet ugyanezt elmondani. A velünk élő házi állataink, ami megmaradt ételeinket fogyasztják, ez nemcsak húst tartalmaz, hanem a húsételeinkhez tartozó köreteket is. Esznek kenyérmaradéktól kezdve, tésztát, krumplit, rizst bőven. Meg is látszik rajtuk, hasonlóan elhízottak, mint a gazdáik.

Sok tudományos irodalmat, orvosi vizsgálatok eredményeit áttanulmányozva arra a következtetésre jutottam, hogy a mai kor emberének egészségét legjobban a tartósan magas vércukorszintet követő magas inzulinszint veszélyezteti. Különösen akkor, mikor a tartósan magas inzulinszint következményeként fellép az inzulin-rezisztencia, vagyis mikor már a vérben felgyülemlő rengeteg inzulin sem képes a vérből a cukrot a sejtekbe bevinni. Ekkor egy tartósan gyulladásos állapot lép fel a teljes szervezetben és bármikor, bárhol gyulladások, és azt követően betegségek alakulnak ki.

A két legsúlyosabb betegség: 1. a szív és keringési rendszer betegségei, és a 2. rákos megbetegedések alapvető oka az inzulinrezisztenciából következő általános gyulladási állapot.

A húsevő állatok bélrendszere sokkal rövidebb, mint az emberé. A tisztán növényevő állatok bélhossza jóval hosszabb, mint a miénk. A húsevő állatok táplálék feldolgozó biokémiája teljesen más, mint a növényevőké. A húsevők energiáját az ún. ketontestek biztosítják, míg a növényevőknél az energiaforrás a növények megemésztéséből nyert cukrok. Azt meg kell jegyezni, hogy a növényevők nem finomított cukrot esznek, hanem hosszú biokémia eredményeként nyerik ki a cukrokat a növényekből. A gyors cukorfelszívódás oka lesz az inzulinrezisztenciának. A bélszakaszunk hosszából világosan kitűnik, hogy az ember vegyes táplálkozású, tehát sem tisztán húsevő, sem tisztán vegetáriánus.

Mivel látjuk, hogy a tisztán húst evő állatok nem, míg a háziasított társaik igenis kaphatnak rákot, ezért azokat a helyzeteket kell megvizsgálni, hogy milyen, a húshoz társított egyéb ételekkel együtt léphet fel a rák? Vagy esetleg valami összetevő hiány miatt léphet-e fel?

A véleményem szerint, ha a húsételeket tökéletesen megemésztjük, vagyis a hús fehérjékből aminosav, míg a benne lévő zsírból zsírsavak lesznek, akkor rákot nem kaphatunk, mert mindkét összetevő létfontosságú a testünk működésében. Ellenben, ha nem tökéletes az emésztésünk, akkor az már okozhat gondot.

  1. Menjünk végig a hús emésztésének szakaszain. A hús megemésztéséhez sok gyomorsavra van szükség. A gyomorsav a gyomorban sóból (nátriumkloridból) és a hidrogénkarbonátból (szódából) keletkezik. Mindkét összetevő megtalálható a vérünkben, ha egészségesek vagyunk. Az ember gyomrában annyi sósav nem tud keletkezni, mint a húsevőknél. Azért főzzük, vagy sütjük és sózzuk a húst, mióta húst eszünk, hogy könnyebben megemészthessük. A húsos ételeinket tehát sózni kell, talán innen eredhet az „élet sója” kifejezésünk. Magyar őseink biztos, hogy nem tisztán növényevők voltak. A refluxosoknak kisebb mennyiségben ajánlom a hús fogyasztását és a hús mellé csak savanyúságot és valamilyen ecetsavval leöntött salátát fogyasszanak. Semmiféle hagyományos köretet (krumplit, rizst, tésztát) ne fogyasszanak a hússal. A reflux szerintem a savhiányosság egyik jele, nem pedig a gyomorsav túltengése okozza. Éppen azért tartózkodik sokáig a gyomorban emésztetlenül az étel, mert nincs elég gyomorsav. Ekkor puffadunk, savat böfögünk, ami égeti a nyelőcsövünket. Aki nem refluxos annak is ajánlom a húst csak magában enni köret nélkül, kellő mennyiségű savanyúsággal vagy ecetes öntettel leöntött salátával. Sózzuk meg a húst és ekkor szódásfröccsöt is ihatunk a jó emésztés érdekében. De ha sótlanul esszük a húst, akkor ne igyunk hozzá szódát. A savanyúságnak és a salátának még a vastagbélben is lesz szerepe a rosttartalmuk miatt.
  2. A zsír emésztéséről néhány mondatban. Sokáig nem láttam a húsboltban az egyik hentes fiút, aki volt vagy 150 kg súlyú annak idején. Mikor találkoztunk újra, megkérdeztem mi történt vele az elmúlt időszakban. Azt mondta több mint harminc kilót fogyott, majd egyszer csak hasnyálmirigy gyulladása lett. Mitől fogytál le így? Azt mondta, hogy főleg száraz pulykamellet evett. Semmi zsírosat nem fogyasztott, semmi szalonna, semmi cubákos csülök! Itt van a fogyókúrások egy nagy tévedése, azt hiszik, hogy a zsír az első számú hizlaló. Pedig a szénhidrátok cukrai a fő hizlalóink, mert a felhasználatlan cukrokból lesznek a zsírraktárak egy kis biokémiai trükkel. Az ételben lévő zsír az epét epesavak kiöntésére készteti. Az epesavak a zsíros ételt emulgeálják, oldhatóvá és emészthetővé teszik. De emellett van még egy funkciójuk, fertőtlenítik a bél azon szakaszát, ahol beömlenek, így a hasnyálmirigy beömlő részét is. Ha nincs elég epesav, akkor könnyebben fertőződik meg a hasnyálmirigy is, előidézve a súlyos hasnyálmirigy gyulladást. Inkább együnk kevesebbet, de a húsos ételeknél ne hagyjuk ki a zsír használatát.
  3. Sok „jó tanács” azt mondja, hogy a telített zsírok helyett, fogyasszunk telítetleneket, vagyis olajokat. A telített zsírok kémiailag semlegesek, semmi agresszivitás nincs bennük, például nem is oxidálódnak, mint az olajok. Így kiválóan lehet bennük sütni, kockázat nélkül. Nem úgy, mint az olajsütésnél, ahol a magas hőn oxidálódnak az olajok, ami aztán tényleg rákkeltő lehet. A szilárd halmazállapotú zsíroktól való félelem valószínűleg egy félreértésen alapszik. A folyékony olajt egy kémiai átalakítás által hidrogénezték és így szilárd halmazállapotúvá váltak. Ezt transzzsíroknak hívják. Ebbe a kategóriába tartoznak a margarinok is. Ha olajok helyett ezeket a kémiailag átalakított transzsírokat használják például a süteményekben, nem esnek össze, sokáig frissnek látszanak a sütik. Na, ezek a transzsírok okozhatnak rákot. A hús sütésénél csak szilárd halmazállapotú zsiradék jöhet szóba: sertészsír, kacsa-, liba-, kókuszzsír, vaj. Margarin semmiképpen.
  4. A vékonybélben az előemésztett hús enzimek sokaságának segítségével végleg lebomlik aminosavakká. Létfontosságú aminosavakká. Ezek fontosak az elhalt sejtek helyébe lépő új sejtek felépítésében. A zsírok a vékonybélben felszívható zsírsavakká alakulnak, amelyek szintén létfontosságúak a sejtek membránjainak felépítésében. Jó emésztés esetén ez történik. Ha túl sok húst vagy zsírt fogyasztunk, az majd a vastagbélben okozhat gondot!
  5. Mi történik a vastagbélben? Ha az általunk elfogyasztott húst jól megemésztettük, akkor aminosavakként felszívódik a szervezetünkbe és ott jótékony hatású lesz. Ekkor nem jut el a vastagbélig a hús, mint fehérje. A vastagbél első szakaszában, a felszálló ágban, a jótékony bélflóra baktériumai és egyéb mikrobái székelnek. E mikrobák a saláták és zöldségek megemésztetlen rostjaival táplálkoznak, ezeket emésztik. Itt nagyon sok vitamin, mikro-, és makro-elem szívódik fel, ami szintén létfontosságú a szervezetünknek. A jótékony bélflóra olyan kémiai közeget hoz létre maga körül (enyhén savas és enyhén redukáló), amely nem kedvez a rákos sejteknek. Ha kellő mennyiségű rostos ételt fogyasztunk, akkor nagyon lecsökkentjük a rák esélyét. A vastagbél következő szakaszában, a leszálló ágban, viszont a rothasztó baktériumok foglalnak helyet. A rothasztó baktériumoknak akkor van táplálékuk, ha marad emésztetlen hús (fehérje) a vastagbélben. Ebben az esetben rothadás indul el. A rothadás olyan kémiai (enyhén lúgos és enyhén oxidáló) közeget teremtenek a rothadás környékén, ami kedvez a rákos sejteknek. Ha tehát sok húst eszünk és egy részét nem tudjuk megemészteni, akkor az okozhat rákot. Azért is fontos a rostos táplálkozás, mert ezzel csökkentjük azon szakaszt, ahol a káros rothadás megtörténhet. A rostos táplálkozással növeljük a jótékony bélflóra-szakaszt a vastagbélben, ezáltal csökken a rothadásos szakasz.

Összefoglalva: milyen tényezők szerepelhetnek a húsevőknél a rák kialakulásában?

  • kevés gyomorsav (reflux)
  • sótlan húsétel
  • zsírmentes táplálkozás
  • telítetlen olajokban való sütés
  • mesterségesen hidrogénezett olajok, transzsírok
  • túl sok hús
  • túl kevés saláta vagy savanyúság
  • kevés cellulóz rost (olyan rost, mely emésztetlenül eljut a vastagbélig) (Például ezért sem lehet helyettesíteni a Mikrorostos Gélt hagyományos zselésítőkkel, mint a pektinnel és a zselatinnal, mert ezek már a vékonybélben felszívódnak.)

E tényezők megléte mind növelik a rák kockázatát.

Figyelmeztetés!

Lehetőleg minimális mennyiségű hagyományos köretet együnk a húsételek mellé. Helyettük növeljük a saláták és zöldségek mennyiségét a tálunkon.

Rákos sejtek állandóan, minden pillanatban, keletkeznek a szervezetünkben, de ezekből csak akkor lesz daganat, növekvő rákos szövet, ha tápláljuk a rákos sejteket!

Mivel táplálkoznak a rákos sejtek? Cukorral!

Miért károsak a hagyományos köreteink? (Kenyér, tészta, krumpli, rizs.) Mert sok keményítőt tartalmaznak! A keményítő szőlőcukorból épül fel. Emésztése nagyon gyors, már a szájunkban elkezdődik a cukorrá alakulása.

Ha táplálékainkból kiiktatnánk a cukrot és a keményítőt, de legalábbis minimálisra csökkentenénk, akkor nem adnánk teret a rákos burjánzásnak a testünkben.

Tehát arra a kérdésre, hogy okozhat-e rákot a húsevés, a válasz igen! Csak nem a hús a rák okozója!