2016

Dr Hummel Zoltán

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Dr Hummel Zoltán a Mikrorostos gél feltalálója, a béltiszttás, méregtelenítés, bélflóra helyreállítás és székletszaályozás szakértője.

Egészség, blog, mikrorostos, immunrendszer, bélflóra helyre állíáts, méregtelenítés, mikrorostos gél, prim protein, béltisztítás

Kétféle hormonunk van, az egyik csak a vérben lévő cukor szintjére reagál, a másik csak a vérünkben lévő zsír szintjére.

Ha szénhidrátot fogyasztunk, akkor a vérünkben megemelkedik a vércukor szintje. Van egy hormonunk, ami nem engedi magasra szökni a vérben lévő cukor szintjét, mert a vérből segít bevinni a cukrot a sejtekbe. Ha a sejtek telítve vannak már cukorral, akkor a májban zsírrá alakul a fölösleges cukor.

Ez a mechanizmus nagyon jól működik nemcsak az emberekben, de az állatokban is. Segít a túlélésben. Ha van egyszer bőség a táplálékokban, akkor a fölösleg, amit nem használtak fel a sejtjeink a működésükhöz, zsírként eltárolódik a zsírszövetekben. Ha netalán a táplálékok bősége megszűnik, és szűkösebb időszak következik, akkor is lesz felhasználható energiaforrása a szervezetnek, ez pedig a bőségben eltárolt zsír.

Dr HummelAz Inzulin az elhízás hormonja!

Az inzulin nevű hormonban nincs gátlás „beprogramozva”, megpróbálja a lehető összes cukrot eltávolítani a vérből és segíti a szervezetet, hogy minél több tartalékot halmozzon fel. Az inzulinnak ez a „hívatása”. Ő az elhízás hormonja!

Ha a fehérje beépülésével, az izomnövekedéssel nem foglalkozunk, ami az edzések függvénye, akkor bátran kijelenthetjük, hogy a hízás, vagyis a testsúly növekedése a zsírszövetünk mennyiségének növekedését jelenti, ez mérhető mérleggel és centiméter szalaggal.

Viszont van egy másik hormonunk is, ami a zsírra reagál, ez a leptin. Ha a zsírraktárainkban sok a zsír, akkor magasabb a vérünkben a leptin-szint. Ez a hormon az agyunkkal „kommunikál”, vagyis érzéseket teremt. A kevés leptin az agyunkban az éhség érzetét teremti, a sok leptin pedig a telítettség érzetét.

Az inzulin a zsírral nem foglalkozik, ahogy a leptin sem a cukorral. Két egymástól teljesen független hormon.

A nassolás valódi oka:

Dr HummelHa zsíros ételt eszünk, akkor a vérünkben egy idő után megemelkedik a zsír szintje. Erre a leptin reagál. Ha több a zsírszövetünkben elraktározott zsír, akkor több leptinünk van, akkor a zsírbevitelre nagyobb leptin-reakció várható. Vagyis: a leptin azt üzeni az agynak: állj, van már nekünk elég zsírunk: nem kell! Ha energia kell, akkor inkább a saját zsírunkat égessük! Ekkor az agy telítettség érzést produkál, így nem kívánjuk a további ételt. Ez az a pillanat, mikor elkezdünk fogyni, mert fogy a zsírraktárunk és még éhesek sem vagyunk közben. Ezt az ajándékot kapjuk a leptintől. Ha csak szénhidrátot fogyasztunk, amiben nincs zsír, akkor ilyen reakciót soha sem produkál az agy. Sőt, az alacsony leptin-szint miatt állandó éhségérzetet érzünk. Ez a nassolás! Ha csak szénhidrátot eszünk, például tésztaféléket, süteményeket, hamar éhesek leszünk.

A magyar ember, személyes megfigyelésem szerint, szereti a zsíros húsételeket és azt bőséges körettel szereti elfogyasztani. A mi köreteink nem saláták, hanem gyorsan cukorrá alakuló keményítőt tartalmaznak bőséggel. A kenyér, a tészta, a rizs, a burgonya, de mondhatjuk, hogy valamennyi gabonaféléből készült köret keményítő-tartalma igen magas. Na, ez az étkezésfajta a legrosszabb, főleg azzal is tetézve, hogy ha nagy mennyiségű. Ekkor az inzulinnak és a leptinnek is van tennivalója.

A köret miatt a vércukor emelkedik, a zsíros falatokra a leptin reagál. A leptin érzékeli a zsír emelkedését a vérben, szól az agynak, hogy ne! Az eredmény: lassul az emésztés, telítődést érzünk. Ugyanakkor a rengeteg szénhidrát még ott van a gyomorban, a lassulás azt jelenti, hogy sokáig ott marad. A nagy adag étel savval való elárasztását a gyomornedvek sem győzik. Ekkor erjedés indul el a gyomorban, puffadunk, teltnek érezzük magunkat és a gyomor tartalma nagyon nehezen fogja elhagyni a gyomrot. Ebben az esetben a leptinnek inkább káros a fellépése.

Dr HummelAz előző cikkeimben a ketogén diétáról írtam. Azt hangsúlyoztam, hogy az jó a rákosoknak, mivel a vérben lévő cukor minimális, így a vérplazma áramlását akadályozó parazita gócok sem alakulnak ki, ezért nem lép fel a sejtek fermentációs anyagcseréje, ami a rákos elfajulás „előszobája”.  Azt is hangsúlyoztam, hogy a ketogén diéta jó a fogyókúrásoknak is, mert ahelyett, hogy a zsír beépülése történne a zsírszövetekbe, a zsírszövet elégetése történik, vagyis fogyunk.

A leptin ismeretének fényében most már érthetjük, hogy miért van ez így. A zsírban gazdag ketogén diétában, sok zsír kerül a vérbe, erre a zsírszövet által termelt leptin úgy reagál, hogy szól az agynak, hogy ne többet, van már elég zsírunk! Más szóval a teliíettség érzetét kelti, így hamar abbahagyjuk az evést.

A hízásnak illetve a fogyásnak van még egy szereplője, a rostok. A rostoknak sokféle szerepe van, de a vércukor-szinttel és inzulinnal kapcsolatban is. Csökkenti az ételeinkben lévő cukor felszívódását. A rostok között sok szénhidrát megrekedhet. Ha fogyasztunk szénhidrátot, de közben jelentős rost is jelen van, akkor a szénhidrát fogyasztása nem olyan veszélyes a hízás szempontjából. A rostok között megrekedt cukrok ugyan kierjednek a vastagbélben, de ezek az erjedések nem károsak, sőt sok esetben hasznosak.

Ha például a zsíros falatokkal nem keményítőben gazdag köreteket fogyasztunk, hanem rostban gazdag salátákat, puhított zöldségeket, akkor az a ketonén diéta kiváló kiegészítője lehet, és bizonyos mértékig a szénhidrát fogyasztással is lehet bűnözni.

Ne feledjük: a szénhidrátban szegény, de zsírban gazdag diéta fontos kiegészítője a növényi rostok.

Ha ebből kevesebbet fogyasztunk, pótoljuk rostpótlóval. Erre a célra kiválóan szolgál a Dr.Hummel Mikrorostos Gél. Ennél jobbat nem tudok ajánlani a fogyni vágyóknak sem! Tudom, reklámszagú, de így van.

Milyen érdekes, a növények az energiatartalékaikat keményítőben tárolják, az állatvilág és az ember pedig zsírban. Nekünk mégis a növényi eredetű energiabombára, a keményítőre kell vigyáznunk ételeinkben, mert az hizlal igazán. Ugyanakkor a mi energiabombánk, a zsír, inkább a fogyásban segít.

Legközelebb, ha fogyni akarunk és étterembe megyünk, ne a sovány csirkemellet válasszuk, hanem valami szaftosabbat. Köretnek inkább zöld levelekből készült salátát kérjünk, amit öntsünk le olaszosan! Sütéskor soha ne használjunk olajat, de salátaöntetnek bőven használhatjuk, majd még egy kis ecettel locsoljuk meg! Kövessük az olaszokat! A leptin nemcsak a zsírra, de az olajra is reagál, ezért jó a salátán!