2017

„A halál a belekben lakozik!”,

„Az immunrendszer 70 %-a a belekhez kapcsolódik!” Sokszor hallottuk már ezeket a mondatokat. E kijelentésekből sejthetjük, hogy a jól működő immunrendszer kulcsa valahol a belekben található. Ha elemezzük, hogy melyik bélszakaszban mi történik és felfedjük a logikus összefüggéseket, akkor józan paraszti ésszel is rájöhetünk, hol rejtőzik a titok a belek és az immunrendszer szoros kapcsolatában.

Mikor télen dúl az influenza, a megbetegedések súlyosságából és számából következtethetünk, tesztelhetjük, az immunrendszerünket. Tesztelhetjük a lakosság immunrendszerének az állapotát. Számomra úgy tűnik, hogy a legutolsó „teszt” nagyon szomorú eredményt mutat a teljes lakosság körében.

Az első kérdés, kell-e vitaminokat és menyit szednünk?
Egyáltalán, elérhetünk-e egészséges immunrendszert kellő mennyiségű vitamin és étrend kiegészítő szedésével? Ebben a cikkben megpróbálok e kérdésekre választ adni egyszerű tényekből kiindulva.


Dr Hummel Zoltán

A világ számos kutatója már rájött arra, hogy korunk legtöbb betegsége anyagcserezavar eredménye.
Arra is rájöttek, hogy a zavart a könnyen emészthető szénhidrátok, jelesül az egyszerű cukrok és a keményítő okozzák. A mai kor emberének mindennapi táplálkozásában túl nagy részt foglalnak el az egyszerű cukrok és a magas keményítő tartalmú, például kenyér, tésztafélék, krumpli, rizs, stb. ételek.

Mi magyarok különösen szeretünk sok kenyeret, pékárut és hagyományos köreteket enni. Miközben hiányzik az ételeinkből a zöldségfélék. Nézzük meg, mi történik, ha nagy keményítő tartalmú tésztát vagy krumplit eszünk, főleg, ha sokat?

A gyomortartalom akkor fogja elhagyni a gyomrot, ha egész tartalma elég savas kémhatásúvá válik. A nagy mennyiségű krumpli vagy tészta sok gyomornedvet vesz fel, tehát, hogy savassá változzon a gyomorban lévő táplálék, nagy mennyiségű savas gyomornedvet kellene a gyomorfalnak kibocsátani. Ha van is elég gyomorsavunk, akkor is hosszú időnek kell eltelnie, míg elég termelődik. Mi történik ez idő alatt? Forgolódik az étel a gyomrunkban és a benne lévő erjesztő mikrobák elkezdik erjeszteni az egyszerű cukrokat.

A keményítőből a gyomorban hamar egyszerű cukrok lesznek.
Az erjedés folyamán a cukrokból savak lesznek, e savak a gyomorsavval együtt elég savassá teszik a gyomorban az ételt, de nem annyira savassá, hogy a gyomor alsó retesze kinyíljon. Mi történik ekkor? A gyomorban forgolódó savanyú ételt felböfögjük, savas tartalmat érzünk a torkunkban. Ezt hívják refluxnak. Tehát a refluxot nem a sok gyomorsav okozza, hanem a relatíve kevés! Milyen gyógyszert kapunk erre? Savlekötőt! Mi lesz a hatása? Még tovább fog bolyongani az étel emésztetlenül a gyomorban!

A gyomrot elhagyva a vékonybélben, a keményítőből is keletkezett egyszerű cukrok felszívódnak. Mire a vastagbélhez ér az étel, már egyszerű cukrokat nem tartalmaz. Mint láttuk a túl sok keményítő a gyomorban okoz bajt, a túl sok egyszerű cukor viszont megemeli a vércukorszintet, ez meg növeli az inzulin termelését, inzulinrezisztencia alakul ki, ami pedig növeli a gyulladások számát a szerveztünkben. Állandó cukor utánpótlás esetén nincs esély a gyulladások megszüntetésére, mert folytonosan jön az újabb „cukorszállítmány”, fennakad a rendszer, „circulus vitiosus”, ily módon alakulnak ki a tartós betegségek. Meggyógyítani ezeket nem lehet, gyógyszerekkel. De ki lehetne gyógyulni belőlük, ha megszüntetnénk a kontrollálatlan keményítőfogyasztást.

Már mennyi probléma adódott, pedig még el sem jutottunk a vastagbélig, az immunrendszerünk éltető forrásáig!

A vastagbél első, felszálló szakaszában több milliárd mikroba él. A savas fermentációt végző mikrobák jelentik számunkra az úgy nevezett jó bélflórát. E mikrobák tömege, kb. másfél kiló, lát el bennünket vitaminokkal, nyomelemekkel, enzimekkel, ásványi anyagok nagy részével. Évmilliók óta e mikrobák az immunrendszerünkkel szimbiotikus közösséget alkot, együtt fejlődtek, alakultak a legtökéletesebb együttműködésben! Még az örökletes anyagaink egyes szakaszait is tőlük „örököltük”. Mit erjesztenek, fermentálnak e mikrobák a vastagbélben? A növényekben lévő kissé összetettebb szénhidrátokat.



Dr Hummel Zoltán

E szénhidrátok a vékonybélben nem, de a vastagbélben feldolgozásra kerülnek a jótékony mikrobáink segítségével. A vastagbélben, jó esetben akár 600-féle mikroba él. Nagyon sokoldalú anyagcsere termékkel látnak el bennünket. Azt is tudni kell e mikrobákról, hogy csak egy két óráig élnek, majd elpusztulnak. De az elpusztult sejtjeikkel minket, főleg a mi immunrendszerünket táplálják!

A jótékony mikrobák elpusztult sejtjeiben majdnem minden olyan fontos alkotóelem megtalálható, amelyek a mi sejtjeinket is alkotják. Ásványi sók, nyomelemek, enzimek, fehérje komplexek, membránok megtalálhatóak bennük, és, ami a fontos, olyan szerves egységekben, olyan komplex módon, ahogyan a mi sejtjeink igénylik. Például a mitokondriumaik is kompatibilisek a mieinkkel, sőt, annyira, hogy tőlük is örököltük, egy az egyben.

Hogyan segítik a velünk barátságban élő mikrobák az ásványi sók, és nyomelemek felszívódását?

Valamennyi, számunkra fontos, ásványi sót, a káliumot, nátriumot, kalciumot, magnéziumot a membránba beépült csatorna alakú fehérje viszi be a sejtjeinkbe, vagy hozza ki. Ugyanilyen csatorna formájú fehérjék megtalálhatóak az egysejtű mikrobákban is. A vastagbélben elhalt mikrobák törmelékeiből mi ezeket a fehérjéket készen kapjuk.

A nyomelemek is fehérjék segítségével képesek csak bejutni a sejtjeinkbe. E fehérjék képesek a membránon keresztül ki-, bejárni, magukhoz kötve a számunkra fontos nyomelemeket táplálják sejtjeinket a nyomelemekkel. Gardedám (angolul: chaperon) fehérjéknek hívják a sejtkutatók ezeket a fehérjéket. Őket is megörökölhetjük a mikrobáktól. A vitaminokkal ugyanez a helyzet, nem juthatnak be a sejtjeinkbe valamely segítség nélkül, még a C-vitamin sem. (Láttuk, hogy a sejtek legjobban felhasználható energiaforrása, a szőlőcukor sem juthat be az inzulin nélkül.)

<h4style="font-size:14px; font-weight:bold;">Mi ebből a tanulság?

Ha nem lenne a vastagbelünkben ez a hatalmas mennyiségű erjesztő mikroba, amelyek egy két óra után átadják nekünk mindenüket, amiket mi egy az egyben hasznosíthatunk, akkor nem jutnánk hozzá a számunkra fontos ásványi sókhoz, nyomelemekhez, vitaminokhoz sem. Tehát nélkülük képtelenség lenne az életünk. Vigyázzunk rájuk! Törődjünk velük, ha egészséges, hosszú életet szeretnénk magunknak!

Mi a teendőnk ez ügyben?

Ételeinkből lehetőleg mind nagyobb mértékben ki kell iktatni a cukrot és a keményítőt. Helyettük több zöldséget kell bevinni! Miért a zöldségeket? Mert a zöldségek tartalmaznak olyan típusú rostokat, amelyek biztosítják a mikrobák életkörülményeit a vastagbélben. A zöldségekben vannak emészthető és emészthetetlen rostok. Emészthető a mikrobák számára, mert e rostokat ők fermentálni tudják, vagyis táplálékul szolgálnak nekik. Az emészthetetlen rostok, ez leginkább cellulózt jelent, pedig azért kell a mikrobáknak, mert a rostok között védelmet találnak, mint a madarak a fák ágai között. Van még egy előnyük a zöldségek rostjainak: vizes rostok, elég mennyiségű vizet képesek maguk között tárolni, ilyen módon képesek vízzel ellátni a mikrobákat. Ők is élőlények, víz nélkül ők sem élhetnek.

Hogyan lehet még fokozni a zöldségek bélflórára gyakorolt jótékony hatását?

Ha a zöldségek fermentációját már mi magunk beindítjuk! A savanyú káposzta egy mindenki által ismert erjesztett zöldség. Van benne tejsavas erjesztést végző mikroba. A számunkra jótékony hatású, erjesztő mikrobákat probiotikumoknak hívják. Van a káposztában emészthető rost, ezt elnevezték prebiotikumoknak, mivel ezek szolgálnak táplálékul a mikrobáknak. Ugyanakkor van benne emészthetetlen, vizet kötő cellulózrost. Elneveztem jómagam primbiotikumnak e vizet kötő rostokat, arra utalva, hogy az életük elsődleges, Primer, feltételét, a vizet, szolgáltatják az erjesztő mikrobáknak.

Egy másik jól ismert erjesztett, probiotikus zöldség a kovászos uborka. Ott a kenyérben lévő erjesztő mikrobák indítják el az uborka erjedését. Házilagosan a konyhánkban bármilyen zöldséget erjeszthetünk.

Így késztsd el az immunerősítő bombádat!

Kedvenc zöldségeinket (legyen benne gumós fajta és zöld leveleket is tartalmazzon, például spenótot, zöldség zöldjét, stb.) először megmossuk, majd felaprítjuk apró darabokra, megsózzuk, ecetet öntünk rá. Ezután öntünk rá, úgynevezett starter kultúrát, erjesztő mikrobák közösségét. Starter kultúrának ajánlom a savanyú káposzta levét, vagy a kovászos uborka levét!

Mivel a Mikrorostos Gél is erjesztett termék, ezért rengeteg erjesztő mikroba van benne. Jómagam egy evőkanál Mikrorostos Gélt teszek fél kiló aprított zöldséghez. A starter kultúrával, a géllel, jól elkeverem az aprított zöldségeket. Üvegbe teszem, jól lenyomkodva lezárom, majd szobahőmérsékleten a konyhában elteszem másnapra, vagy akár harmadnapra. Mikor felnyitom, szűz olíva olajjal meglocsolom, felaprított olajos magvakat szórok a tetejére esetleg kefirt keverek hozzá és úgy fogyasztom.

Mivel ez egy jótékony hatású bomba a vastagbélben élő bélflóra jótékony mikrobáinak, amelyek viszont jótékony, közvetlen hatással vannak az immunrendszerünkre, ezért kijelenthetjük, hogy házilag elkészítettünk egy jótékony bombát az immunrendszerünknek. Antibiotikumos kúra utáni bélflóra regenerálásra azért nem elégséges a kefir vagy joghurt, vagy a probiotikus gyógyszerek önmagukban, mert azok nem tartalmaznak primbiotikus hatású, cellulóz rostokat.