2017

A helyzet drámai! Ezt mindenkinek el kell olvasnia! Nem viccelek!

Sok esetben hallom, mindent megtettem, mégsem javulok. Mi lehet ennek az oka? A betegségeknek van egy alattomos összetevője, amely majd minden esetben jelen van, és nem tehetünk semmit ellene, mert a táplálékainkban is jelen van. De a baj azért is nagy, mert a táplálékainkból sem tudjuk kiirtani, ugyanis a termőföldjeink vannak e „titkos” összetevővel megterhelve. Nem ellenséges űrlények szórták meg a földjeinket, hanem a mi magunk, a mi modern mezőgazdasági tudományunk találta fel azt a szert, ami kipusztítja a gyomokat és nem kell többet kapálni. A gyomirtóknak van egy közös összetevőjük, amelyről kiderült több évtizedes használat után, hogy alattomos módon, nemcsak a gazokat írtja, hanem bennünket is.

A neve ennek az alattomosan gyilkoló összetevőnek: glifozát (angolul: glyphosate). A glutént már sokan ismerik, sok embernél kiderült, hogy glutén érzékeny. Egy gyulladást okozó molekula, amely a gabona magvakban található, e molekula hatása végül az, hogy átjárhatóvá teszi a sejtmembránt, így a bélfalakat alkotó sejtek is átjárhatóvá válnak. A kórokozók könnyedén átjutva a bélfalon bentről támadhatnak bennünket. A glifozát hatásának eredménye végül nagyon hasonló, csak teljesen más útvonalon éri el ezt az eredményt.

1976-ban vezették be a glifozátot, amely az óta is az aktív összetevője a gyomirtóknak, nálunk például a Glialkának. Azért engedélyezték a glifozátot annak idején az Amerikai Egyesült Államokban, mert igazolták, hogy olyan enzimeket blokkol, amelyek nem találhatóak az emberi szervezetekben. Ezek az enzimek a shikimate folyamat mentén (shikimate pathway) találhatóak. Ezek az enzimek felelősek például olyan gyűrűs aminosavak előállításában, amely az ételeinknek egyik fontos összetevője. Dr Hummel Zoltán

26 létfontosságú aminosavunk van, ezekből épül fel valamennyi fehérjénk. Ha a táplálékainkban nincs meg a 26, hanem hiányzik belőlük 5 darab gyűrűs aminosav, akkor milyen fehérje „építményeket” tudunk abból felépíteni? Ez olyan, mintha a gyermekeink Lego játékából kivennénk ötféle elemet, mennyivel kevesebb építményt tudna építeni a gyerek?

Az igaz, hogy a glifozát a shikimate pathway enzimjeit blokkolja, amelyek csak a mikrobákban és a növényekben találhatóak. Ha glifozát tartalmú szerrel lepermetezzük a növényeket, akkor az nemcsak a gyomot, de a többi növényt is elpusztítja. Innen jött az ötlet a Monsantonál és a többi permetszer gyártónál, hogy alkossanak genetikailag olyan növényeket, amelyek e permetszereknek ellenállnak.

Hogyan csökkenti a gyomirtók használata az ételeink egészségmegőrző erejét?

A glifozát hasonló módon hat a talaj mikrobáira, mint az antibiotikum az emberi bélflórára. Kiírtja őket! A növényi gyökerek mentén létfontosságú a talajbaktériumok tevékenysége. A talajban lévő tápanyagokat először a baktériumok, gombák emésztik meg, saját sejtjeikben szerves kötésbe kerülnek a mikro- és makro elemek, a növények csak ezután tudják felszívni, saját sejtjeikbe beépíteni. Ha a talajban kiirtják a mikrobákat, akkor a felnövekvő növényekben hiányozni fognak az alapvető mikro összetevők (micronutriens-ek). Például hiányozni fog a triptofán és a hasonló gyűrűs aminosavak, hiányozni fognak az alkaloidok. Az alkaloidok olyan növényi molekulák, amelyek a mi immunrendszerünket segíti. Minden egészséges növény tartalmaz alkaloidákat. A gyógynövényekben nagyobb mennyiségben találhatóak, ezek adják a gyógynövények gyógyító erejét. Minden gyógynövényünk másféle alkaloidát tartalmazva, más szervünkre hat. Más kell a torokra, a szívre, a gyomorra, stb. Szóval, a glifozát ezeket a hatóanyagokat csökkenti a növényeinkben.

Az antibiotikumok kártételét a bélflóránkban lehet csökkenteni a sok vizes rostot tartalmazó nyers vagy fermentált zöldségek fogyasztásával. Vagy kúraszerűen, az én nagy szerencsémre, a világon egyedülálló bélflóra regenerátor, a Mikrorostos Gél fogyasztásával. De a talaj mikroorganizmusainak regenerálására egyelőre nem tudok jobbat ajánlani, mint a szerves trágyázást és a mulcsozást.

A mulcsozással jobb lesz a vízellátása a talajban élő mikrobáknak, többféle mikroelemet tud felszívni az így termesztett növény. Nem kell öntözni, nem kell gyomot irtani, és nem kell permetezni, mert sokkal ellenállóbak az így termesztett növények a károkozókkal szemben. Ez a tény is bizonyítja, hogy a talaj mikroflóra és a növények immunrendszere szoros kapcsolatban van. Hasonlóan, mint nálunk, embereknél a bélflóra és az immunrendszer szoros kapcsolata. A mulcsozás jótékony hatását jól illusztrálja egy videó:

Vissza az Édenbe (Back to The Eden)!



Csak ajánlani tudom!

Remélem, ezek után már többen elhiszik nekem, hogy a bélflóra egészségének megőrzése milyen fontos az egészségünk szempontjából. Nemcsak antibiotikum kúra után fontos a bélflóra regenerálása, hanem rendszeresen táplálni kell a vizes rostokkal, ami megtartja a vizet, így táplálja a bélflórát.

Ami igazán tragikus a glifozát kártételében, az hogy, vízben oldódó molekula, vagyis bekerülhet a víz körforgásába, nemcsak a talajt itatja át, hanem az esővízben is koncentrálódhat. Vagyis, mindent átitat, ami nekünk fontos! A legalattomosabb toxin, ami a bolygónkat jelenleg terheli!

A farmerek jelenleg az Egyesült Államokban évi 2 milliárd kilogramm glifozátot használnak fel, így a bolygónk „legelőkelőbb” antibiotikumává vált!

Egy vizsgálat kiderítette, hogy a szoptató anyák tejében 760-tól 1600-szoros a glifozát tartalom, mint amit az európai szabványok megengednek az ivóvízben.

Mi által vált a glifozát az emberi szervezet megbetegedéseinek legveszélyesebb elősegítőjévé?

Mivel a glifozát lecsökkentette az általunk fogyasztott növényekben a gyűrűs aminosavakat, így azok hiányában építi fel a fehérjéit a szervezetünk. A gyűrűs aminosavak éppen azon fehérjék felépítésében játszanak fontos szerepet, amelyek a sejtek egymás közötti kommunikációban fontosak.

Szent-Györgyi Albert élete utolsó szakaszában rákkutatással foglalkozott. Azt állapította meg, hogy a rák ott alakul ki, ahol megszűnik a sejtek egymás közötti kommunikációja.

Szerény személyem is a betegségmodellemben azt feltételeztem, hogy a tartós gyulladás, és a rák, ott és akkor alakul ki, ahol a sejtek elszeparálódtak, magányossá váltak, jómagam úgy fogalmaztam, hogy bizonyos gátak miatt, kiestek a keringésből, magukra maradtak.

Dr Hummel

Dr.Zach Bush vizsgálataiban azt találta, hogy a glifozát kárt tesz a sejteket egymáshoz kapcsoló, úgy nevezett szorosan összekötő (tight junction proteins) fehérje kötegekben. E fehérje kötegek a sejteket szorosan egymáshoz köti. Ezekhez kapcsolódik egy kisebb fehérje molekula a zonulin, mely felelős a membránok átjárhatóságának szabályozásában. Megengedi ez a szabályozás azt, hogy akár egy makromolekula is bekerülhessen a sejtekbe. Ha ez a szabályozás megsérül, akkor a sejtek mindenféle külső hatással szemben sérülékenyek.

Ha átjárhatóvá válik a bélfal, akkor krónikus gyulladások helyévé válik akár az egész bélcsatorna. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a zonulin szabályozására erősen hat a glifozát. A bél átjárhatósága miatt az autizmus az egyik legjobban érintett betegség. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2030 és 2045 között 3 gyermekből 1 autista lesz. A termékenységre való kihatása miatt, ez a „modern” társadalmakat alapjaiban fogja szétzilálni.

A glifozát hatásainak vizsgálatai a talajban, azt mutatják, hogy a talaj mikrobáira pusztítóan hat. A jótékony talaj mikrobák, amíg jó állapotban vannak, a talajt elektron donorrá, antioxidánssá, teszik, ez redox-potenciál mérésekkel igazolható. Amint a talajban érződik a glifozát hatása, csökken a redox-potenciál, vagyis a talaj oxidálódik.

Ezeknek az eredményeknek jómagam azért is örülök a lesújtó hírek ellenére, mert igazolják a saját vizsgálataimat, amit a bélflóra jótékony hatásaira tettem. A mikrorostos géllel való kutatásaim arra vezettek, hogy a jótékony bélflóra mikrobái a vastagbél felszálló ágát elektron donorrá, vagyis antioxidánssá, teszik. Sajnos a köztudatban, a reklámok hatására, az „antioxidáns” szóhasználatot már mindenre kiterjesztették, amit el akarnak adni. Az antioxidáns közeg elektront képes átadni, vagyis redukálni képes. Egy flavonoid molekula nem képes elektron leadásra vagy felvételre.

Antioxidáns környezetben viszont erősíti a membránszerkezetet, megvédi a sejtet ez által a káros oxidációtól. A flavonoidoknak csak a szerkezetük változik meg oxidáló vagy redukáló környezetben. Ha a vastagbelünkben lévő béltartalom antioxidáns környezetet biztosít a bennük tevékenykedő jótékony mikrobáknak köszönhetően, akkor az egész szervezetünk élvezi annak előnyét, hogy bőséges elektron többlettel rendelkezünk.

A szervezetünkben szükség van oxidációra, de csak az energianyerés miatt. A többi molekulánk, amelyek nem az energiatermelő szektorhoz tartoznak, kárvallottja az oxidációnak. Az oxidáció, mint a vas rozsdásodása is, öregedést jelent a szervezetünk nem energianyerő részeinek. Ahogy öregedünk, eloxidálódunk, akár egy vasdarab. Az öregedést, az oxidációt, csak úgy tudjuk lelassítani, ha van elég elektronunk az „antioxidáns telepünktől”, a jótékony mikrobáktól teli béltartalomtól, a vastagbélben.

A fenti felfedezésem abból a felismerésből származik, hogy a gélemet létrehozó mikrobák antioxidáns környezetet biztosítanak a gélnek, azért biztosan barátiak a bélflóra mikrobáival szemben. És, biztosan ellenségesek a kórokozó mikrobákkal szemben, mert azok az oxidáló környezetet preferálják, az antioxidáns környezetet viszont „utálják”.

Nagyon leegyszerűsítve, láthatjuk, hogy a glifozát hatása: az oxidáció erősítése, azáltal, hogy az antioxidáns környezetet létrehozó mikrobákat írtja. Saját magunkban ennek az ellenszere az ép bélflóra, mert ez képes annyi elektron tartalékkal ellátni a szervezetünket, ami gátolhatja az oxidációt bennünk. Sok nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk (lehetőleg glifozát menteset!) A napi két evőkanál Mikrorostos Gél is sokat segít az elektron donor, antioxidáns, telepünknek!

A talaj mikrobáinak megóvására nem tudok jobbat, mint a szerves trágyázás, és a mulcsozás. Szervezetten kellene küzdenünk a glifozátmentes életünkért! Indítsunk egy mozgalmat!