2017

A világvezető orvostudományi folyóirat, a Lancet, 2017. augusztus 29-én közölt egy kiterjedt, 18 országból 135 335 részvevő adatait feldolgozó tanulmány eredményeit. A Prospective Urban Rural Epidemiology (PURE) tanulmány egy nagy, epidemiológiai kohorszvizsgálat a 35-70 évesek körében (beiratkozott: 2003. január 1. és március 31. között).

A tanulmány fő kérdése az, hogy van-e összefüggés a zsír és szénhidrát fogyasztás valamint a szív-érrendszeri megbetegedés és a halálozás között.

Nyomon követés során 5796 halálesetet és 4784 súlyos cardiovascularis betegséget dokumentáltak. A magasabb szénhidrátfelvétel az összes halandóság fokozott kockázatával társult, de nem társult a szív- és érrendszeri betegségek vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések mortalitásának a kockázatával.

A teljes zsír bevitelének növelésével alacsonyabb az összes halálozás kockázata. Magasabb telített zsírbevitelnél alacsonyabb a stroke kockázata. A teljes zsír-, telített és telítetlen zsírok nem voltak szignifikánsan összefüggésben a miokardiális infarktus vagy a cardiovascularis betegség mortalitásának kockázatával.

Ez azt jelenti, hogy növelve a zsírok telitettségét javul a védettségünk a strokkal szemben. Tehát olyan zsírokat kell választanunk az ételeink elkészítésénél, amelyek keményebbek, nem olyan folyósak szoba hőmérsékleten. Logikusnak tűnik annak fényében, hogy a telítetlen kötések a zsír- vagy olajmolekulákban oxidáció révén transzzsírokká alakulnak.

 

Mi a következménye ennek a vizsgálatnak?

Lehetőleg csökkentsük le a szénhidrát (kenyér, tészta, süti, krumpli, rizs) köreteink mennyiségét az ételeinkben, mert így csökkentjük a halálozás kockázatát. Arra a következtetésre is juthatunk ezek után, hogy a szénhidrátok csökkentését lehetőleg a zsírok növelésével együtt tegyük, mert a zsír nem káros, sőt, védelmet nyújt.

Jómagam a ketogén diéta híve vagyok, évek óta hirdetem ennek az előnyét a hosszú élet elérésében.

A szénhidrátok gyulladásokat okoznak, amiből tartós betegségek fejlődhetnek ki. A zsíroknál még nem találtak gyulladásfokozó hatást. Valószínűleg ez a fő ok a halálozások csökkenő kockázatára való hatásuknak is.

Ez a vizsgálat csak azt hozta ki eredményül, hogy a szénhidrát és zsír fogyasztása hogyan hat a teljes halálozásokra. Azt nem tudta mondani, hogy a cardiovasculáris betegségekre és halálokokra szignifikánsan hat-e a szénhidrát- és a zsír fogyasztása.

E vizsgálat csak az étkezésüket nézte a résztvevőknek. A szív- és érrendszeri betegségeknél valószínűleg nem elég csak az étkezést vizsgálni, ott a rendszeres testmozgásnak legalább akkora szerepe lehet.

A szénhidrát fogyasztása növeli a bennünk kialakult gyulladások számát az egész testünkben, nem csak szív- és érrendszerben. Rendszeres, intenzív testmozgással „kimoshatjuk” az ereinkből a gyulladás gócait, az akadályokat”.

A cardiovasculáris betegségek mellett a másik fő halálok a rák.

Vagyis a rákos megbetegedéseknél valószínűleg nem tudnak annyit segíteni a rendszeres testmozgások, mint az érrendszernél. Mondhatjuk, hogy a rákos megbetegedések és az emiatt fellépő halálozások fő oka a táplálkozásunkban rejlik, különösen a magas szénhidrát fogyasztásunkban.

 

Ébredjünk fel! Vége a zsírellenes koleszterin elméletnek! KO! Kiütve!

Legyen már vége a koleszterin hisztériának! Ehetünk annyi tojást, amennyit akarunk! Lehet enni zsíros falatokat, lehet enni cupákos húsokat, csak legelőn legelt állatokból származzanak! Legyen már vége csirkemell korszaknak! Mert az kevés zsírt tartalmaz! A zsíros ételeknél arra kell vigyázni, hogy sok salátával, zöldséggel, párolt zöldséggel fogyasszuk! Ne krumplival, rizzsel, tésztával! Amint látjuk, az sem igaz, hogy minél folyósabb a zsír vagy az olaj, annál egészségesebb. Nem kell drága kókusz olaj, jó a biztos helyről származó zsír, szalonna, vaj, tejszín vagy tejföl. (Zsíros tejföl, nem a csökkentett zsírtartalmú!)