2018

Az elmúlt héten úgy alakult, hogy 3 egymás utáni napon babgulyást ettem. Nagyon szeretem, így nem okozott gondot az egyhangúság. Viszont az már gondot okozott, hogy hasmenésem lett. Utánanéztem annak a szép nagy vörös babnak, amivel készült a gulyás. A szakirodalom szerint a bab, különösen a vörös, sok lectin nevű, gyulladást okozó molekulát tartalmaz. Ezután utánanéztem a lectinnek. Azt írják a lectinről, hogy egy ragadós molekula, mindenre ráragad. Könnyen átjuthat a bélfalon, és úgynevezett lyukas bél (leaky gut) szindrómát okozhat. Ugyanakkor azt is írják róla, hogy kis mértékben hasznos lehet az immunrendszer számára.

Többféle lectin molekula létezik, van, amelyiket főzéssel, csíráztatással, egész napos áztatással csökkenteni lehet. De vannak olyanok, amelyekre semmiféle konyhai kezelés nem hat.  

Egyes kutatók szerint még a metabolikus szindrómát is a lectin okozza. Eljutva a sejtekig ráragad az inzulin receptorokra, ezáltal inzulin rezisztenciát okoz. Ekkor fellép a hízás, a magas vércukor, a magas vérnyomás, amelyeket nehéz gyógyítani!

Miért okoz ez manapság olyan nagy gondot?

Mert már valamennyi ételünkben megtalálható!

Mért nem okozott ez a probléma régebben ilyen nagy gondot?

Mert például az állataink a réten legeltek, füvet vagy szénát ettek, magokat, kevesebbet, szóját egyáltalán nem. A babon kívül a gabona magvak is sok lectint tartalmaznak, a gabona magvakat fogyasztva az állatokba is bekerül ez a ragadós molekula! Különösen sok szóját etetnek manapság az állatokkal!

Kiírtam az irodalom szerinti 6 legtöbb lectint tartalmazó táplálékunkat:

  • Vörös bab
  • Szója
  • Búza
  • Földimogyoró
  • Paradicsom
  • Burgonya

Búzából és burgonyából biztosan sokat fogyasztunk, úgyhogy van esélyünk a bélgyulladásra.

Nézzük meg, hogyan juthat át a bélfal sejtjei között a lectin?

Használjuk fel a bélbolyhoknál már egyszer használt modellt!

A bélfal maga, egyrétegű hámsejtekből áll, a hámsejtek között történik a felszívódás a béltartalomból. A béltartalom felé a hámsejteket nyálkás folyadék, a bélnyálkahártya fedi. A bélnyálkát mucin molekulák alkotják. Úgy néz ki, mintha egy hosszú fehérje fonálból poliszaharid molekulák ágas-bogas faszerkezete nőne ki. E szerkezetek nagyon nagy vízmegtartó képességgel rendelkeznek, saját súlyuknak több mint 20-szorosát képesek a vízből megkötni. A fonálszerű fehérjék keresztkötésekre is képesek, ha ezek megtörténnek térháló jön létre. Védő szerepe jelentős, mert akadályt képez a nagyobb kórokozóknak, nem tudnak átvergődni rajta. Védik az egyrétegű hámsejtek közti bejáratokat.

Képzeljük el, hogy egy élőlény egy nála mélyebb mocsárba kerül. Reménytelen a kiszabadulása. A hálószerű csapda képe jól ábrázolja a helyzetet. Ha egy vadállatra hálót dobnak, nem menekül. A hálóelemek méreténél kisebb molekulák átjutnak a nyálkán, de a nagyobbak fennakadnak. Ezen az elven véd bennünket a nyálkahártyánk.

Vegyük azt a helyzetet, hogy lectin molekulák közelítenek a nyálkahártya felé.

1. ábra

Az ábra alsó fele: a ragadós lectin belegabalyodik a nyálkába. Ha sok a lectin, akkor sok nyálkát elvon a hámsejtektől, és a hámsejtek, pőrén, védtelenek maradnak. Ráadásul ilyenkor a hámsejtek közötti távolság is megnő. Szélesebbre tárulnak a kapuk a sejtjeink felé. Az eddig távoltartott kórokozók is eláraszthatják a sejtjeink közötti állományt. Ott elszaporodnak és gyulladást okoznak. Ha élesztő gombák szaporodnak el, akkor puffadunk, bármit eszünk. Ebben a helyzetben a lectin is bejuthat a sejtjeinkhez, ott gátolhatják a receptorokat, például az inzulin receptorokat.

Így aztán hízunk, nő a vérnyomásunk, nő a vércukrunk, egyre több betegség ér el.

Hogyan lehetne megakadályozni a lectin molekulákat, hogy elérjék a nyálkahártyát és azt tönkretegyék?

A megoldás adja magát: már előbb be kellene csomagolni őket egy gélszerű nyálkahálóba mielőtt a nyálkahártyát eléri!

Kipróbáltam saját gélemet (nyálkámat) erre a célra. A gélemben is térhálós szerkezetű, nagy vízmegtartó poliszaharid, a mikrobiális cellulóz tartja meg a vizet, hogy géles, nyálkás állagú legyen. Tehát a bélnyálkahártya megfelelője! Működött! A szokásosnál nagyobb mikrororotos gél adaggal egy nap alatt megszűnt a problémám. (Ez nem a reklám helye, ez a valóság!)

Azt javaslom, hogy minden étkezés előtt fogyasszunk gélt, hogy a gélbe ágyazódjanak be a lectin molekulák, ne a mi saját bélnyálkahártyánkba!  

A primprotein találmányomat meg a gyors regenerálásra használtam, hogy a bélfalon támadt lyukakat gyorsan befoltozzam. 3 napig dupla adagot vettem be belőle!

Képek forrása: saját, Designed by Freepik