2018

Gondolom, többen görcsbe rándulnak, főleg, akik úgy hitték eddig, hogy több vizet kell inni azoknak, akik fogyni szeretnének! Gyerekkoromban azt hittem, hogy a teve púpjában víz van tárolva, és azért bírja ki sokáig a sivatagban víz nélkül. Aztán később derült csak ki, hogy a púp az nem vizet, hanem zsírt tárol. Boros G. László biokémikus professzortól azt is megtudtam, hogy a többi sivatagi állat is zsírt éget, hogy vízhez jusson. Így élnek az óceánban élők és a vándormadarak is, a hosszú vándorlásuk alatt zsírt égetnek, és ebből nyerik a sejtjeik a szükséges vizet.

Hogy a fenti mondatokat megértsük, pár szót kell említeni a mitokondriumokról. Ezek a kis képződmények minden sejtünkben megtalálható több százas nagyságrendben. E szervecskék a sejtjeink erőművei, itt játszódnak le azok a fizikai és kémiai folyamatok, amelyek révén a táplálékainkból energiát nyerünk. Az erőműbe bejut a tápanyag, a mitokondriumban elég és ATP molekulák keletkeznek, amelyek üzemanyagként szolgálnak a szervezetünk minden sejtjének a működéséhez.

Kétféle tápanyagot képes feldolgozni a mitokondrium: cukrot vagy zsírt. (Az olaj is zsírnak számít ebből a szempontból.)

Az egész energianyerés azon alapul, hogy a szerves szénvegyületekről leszakítsák az enzimek a hidrogént, majd a leszakított hidrogének oxidálódnak vízzé, és a magukra maradt szénatomok oxidálódjanak széndioxiddá. E kémiai reakciók során energia szabadul fel, amely felszabaduló energia más enzimek segítségével az ATP molekulákhoz kerül, és azokban tárolódnak.

A fent említett metabolizmus egyik terméke a víz. Nagyon érdekes, hogy ugyanannyi súlyú zsír elégetéséből kétszer több víz keletkezik, mint mikor szénhidrátot égetnek el a mitokondriumok. Ebből az is kikövetkeztethető, hogy a zsírnak, azon kívül, hogy energiát szolgáltatnak, kell lennie egy másik „küldetésüknek” is, hogy vizet szolgáltassanak.

A fentiekből az is következhet, hogy a zsírt nem csak azért tárolják a szomjúságot tűrő állatok, mert többlet energiára tegyenek szert, hanem azért is, hogy ne kelljen felszíni vizet inniuk.

Boros professzor azt is elmondta, hogy azokban az állatokban, amelyek csak az anyagcserevízzel jutnak vízhez, nem alakul ki rák.

Az már elfogadott, hogy a rák kialakulása ott kezdődik el, ahol hiányos a sejtek oxigénellátása. Ha hiányos a sejtek oxigénellátása, fokozatosan visszafejlődnek a mitokondriumok. A rákos sejtekben drasztikusan lecsökkent a mitokondriumok száma, ezért egy másik energianyerést, a fermentációt választják. Ehhez nem kellenek mitokondriumok.

Visszatérve az elhízott emberekhez! Az elhízott emberből nem válhat egy pillanat alatt sivatagi élőlény, csak azáltal, hogy ezután nem iszik, mert a zsírpárnákból nyert vizet szeretné csak belsőleg fogyasztani!

Először a sejtek oxigénellátását kell fokozatosan visszaállítani, hogy aztán a zsírunkat égetve kevesebbet igyunk és együnk!

Hogyan kezdjük el az oxigénellátásunk javítását?

Amit én eddig csináltam, az hogy rövid, kardió edzéseket végeztem, úgy hogy ne legyen megerőltető. Légzés visszatartási gyakorlatokat csináltam intenzív hasi légzéseket követően. De vannak ezeknél jóval hatékonyabb megoldások! Egy ilyen megoldással éppen a napokban ismerkedtem meg. Egy magyar kutató jött rá arra a zseniális megoldásra, hogy az intenzív átlélegeztetést kombinálni kell a légzésvisszatartással. E kutatás már csaknem befejezett, csak még nincs kidolgozva az, hogy leegyszerűsítve eljusson szélesebb rétegekhez.

Arról már többször írtam, hogy a légzésvisszatartással elérjük, hogy növekedjen a vérben a széndioxid szint, a megnövekedett széndioxid szint viszont azt a reakciót váltja ki, hogy kitáguljanak az erek, így több vér áramolhasson a kapillárisokon a sejtekig.

A légzés fokozása pedig a vérünk oxigénnel való ellátottságát növeli. De ez sajnos viszont a széndioxid szint csökkenésével jár, ami szűkíti az ereket, de ha ezt jó ritmusban váltogatjuk, akkor jó eredményt érhetünk el a sejtjeink oxigénellátottságában.

Ezek lennének az első lépések az oxigénellátás javítására.

Pohár víz kicsiAmit a vízivással kapcsolatban viszont tennünk, kell!

Azonnal hagyjuk abba azt, hogy naponta legalább 2- 3 liter vizet feltétlenül megigyunk. Nem kell napi több liter vizet innunk, inkább fogjuk vissza magunkat e tekintetben! Ha már érezzük, hogy tényleg szomjasak vagyunk, akkor igyunk.

Meg kell különböztetnünk a sejtjeikben belül lévő vizet a sejtjeinken kívül lévőktől!

A sejten belüli víz, főleg anyagcsere víz. Egymáshoz kapcsolódva egy különleges, egyedi szerkezetet alkotnak.

A sejten kívüli víz pedig egy hagyományos folyadék, egy oldószer! Feloldja a tápanyagokat, amelyek eljutnak a sejtekhez, feloldja az anyagcsere termékeket, amelyeket elszállít a sejtektől. Tehát kell a víz a vérünkben és a sejt közötti járatokban. De ha több vizet iszunk, akkor azt a vese kiüríti, hogy ne növelje a vérünk térfogatát. Ezért sem kell sokat inni, mert az oldó folyadékvíz csak úgy nem lesz sejten belüli strukturált víz! Ha sokat iszunk, csak azt nyerjük, hogy többet kell kimennünk fölöslegesen.

Meg nem álom, hogy az öregedést meg ne említsem ezzel kapcsolatban.

A sejtekben, ahogy öregszünk, csökken a mitokondriumok száma, csökken a sejten belüli strukturált víz. Ez az, amit érzékelünk, például a bőrünk ráncosodásában és petyhüdtségének növekedésével. Amíg fiatalok vagyunk, kicsattanunk az egészségtől, duzzadnak a sejtjeink a strukturált víztől. Amint öregszünk, fokozatosan szabadulunk meg a strukturált vizeinktől.

Ennek visszafordítása, az oxigénellátás fokozásával és a vízivási szokásaink átállításával kezdődik.

Testünk két harmada víz, mikor még fiatalok vagyunk. Ebből kb.85% a sejteken belüli rendezett víz, míg 15% a sejteken kívüli rendezetlen. A sejteken belüli rendezett víz mennyisége az öregedésünk folyamán fokozatosan csökken, a rendezetlen mennyisége, a sejteken kívül változatlan.

  1. tanács: mától kezdve csak akkor igyunk, ha ténylegesen szomjasak vagyunk és akkor sem sokat!
  2. tanács: SE SOVÁNYABBAK, SE FIATALABBAK attól nem leszünk, ha több vizet iszunk!

Ha szénhidrátban gazdag ételeket eszünk, akkor természetesen többet kell innunk, mint mikor zsírban gazdag étrendet választunk.(Kivéve, ha nem sózzuk be nagyon.) Ha van elég zsírpárnánk, akkor kibírjuk jobban a szomjúságot és az éhséget, használjuk ki ezt az előnyt és tartsuk vissza az evést és ivást. Ekkor ég el a zsírunk vízzé és széndioxiddá. Se szomjan nem fogunk halni, se éhen nem fogunk halni! Csak fogyunk! (És fiatalodunk!)

Képek forrása: Designed by Bedneyimages / Freepik, Designed by Luis_Molinero / Freepik