2018

Ha öregek vagyunk, ha betegek vagyunk, azt tapasztaljuk, hogy elhagy az energiánk. Bizony, a mitokondriumok hagynak cserben minket. Nem tudnak annyi energiát termelni, mint régen. Két dolog tudja lelassítani a mitokondriumok energiatermelését.

  1. Az egyik az oxigénhiány.
  2. A másik a deutérium, vagyis a nehézvíz felszaporodása a mitokondriumokban.

Az oxigénhiány érthető magyarázat, ugyanis égetéssel, oxidációval keletkezik az energia a mitokondriumokban.

A mitokondriumoknak nemcsak az energiatermelés, hanem az anyagcsere víz előállítása is a feladatuk része.

Egy vízmolekula két hidrogénből és egy oxigénből áll. Ha a két hidrogén valamelyike tartalmaz még egy neutront is, azaz deutériumot, akkor nehézvízről beszélünk. A deutériumot nehéz hidrogénnek is szokták nevezni. Biológiai körülmények között 3200 vízmolekula tartalmaz egy deutériumot. (Az atombomba gyártásánál olyan nehézvizet használnak, amelyikben mindkét könnyű hidrogén helyett nehéz hidrogén szerepel a vízmolekulában. Ez az igazán nehéz víz!) A 3200 vízmolekulára jutó egyetlen nehéz hidrogén nagyon kicsi koncentrációnak tűnik, de képesek felhalmozódni hosszabb idő folyamán. Vagyis hosszabb idő elteltével válnak veszélyessé számunkra.

A mitokondriumok képesek arra, hogy a nehéz hidrogént tartalmazó nehézvizet visszatartsák és csak a könnyű hidrogéneket tartalmazó anyagcsere vízzel táplálják a sejtet. Ha sejt belsejében, de leginkább a sejtmagban, növekedne a nehéz hidrogén, az sejtosztódást indítana el.

A mitokondriumok egyik feladata, hogy alacsonyan tartsák a sejt belsejében a nehéz hidrogén arányát, hogy normális életciklust éljenek meg a sejtek.

A rákos sejtekre két állapot jellemző.

Egyrészt oxigénhiányosak, másrészt nem tudják visszatartani a nehéz hidrogént a mitokondriumok, így azok elözönlik a sejt belsejét, ami aztán a sejtek osztódását felgyorsítják, elindul a kontroll nélküli sejtszaporodás.

Water splash small

A rákos betegeknél tehát két dologra kell nagyon figyelni.

Javítani kell az oxigénellátást, akár edzésekkel, akár légző gyakorlatokkal és nehéz hidrogénben szegény diétára kell fogni őket. Erre a célra a legjobb a ketogén diéta, mert az állati és növényi zsiradékokban kevesebb a nehéz hidrogén. A legfontosabb a bélflóra regenerálása, később látni fogjuk, miért?

Hogy a természetben milyen harmonikus egyensúly van, azt már számtalanszor megtapasztaltuk, most újra megcsodálhatjuk!

Nemcsak a mitokondriumok óvják a sejtjeinket a nehéz hidrogén felszaporodásától, hanem a bélflóra mikrobái, a mi egysejtű barátaink, „társbérlőink” is!

Az egysejtűek, a mikrobák világában a túlélés egyik feltétele a gyors szaporodás. Azok a mikrobák, melyek nem tudnak rövid időn belül maximális szaporodásra, azok nem lesznek életképesek. A baktériumok és az élesztőgombák világában a sejteknek kell a sok nehéz hidrogén. Kell a maximális szaporodási rátájukhoz!

A bélflóránk milliárdnyi egysejtűi alig várják, hogy nehéz hidrogénhez jussanak. Magukba gyűjtik a nehéz hidrogént a bélcsatornánkból, amelyek nekünk károsak lennének. A nehéz hidrogén a bélflóra mikrobáinak a testében hagyja el a bélcsatornánkat.

Az ivóvizeink, akár ásványvíz, akár felszíni víz, relatíve magas nehéz hidrogén tartalmúak, elvileg ártalmasak lennének számunkra. Sajnos a gyümölcsleveink sem jobbak!

Ha valakinek egészséges a bélflórája, egészséges az oxigén-, vagyis a vérellátása a testének minden szegletében, annak nem kell aggódnia a nehéz hidrogén és a nehézvíz mennyisége miatt!

Ezek tudatában már jobban megérthetjük azt a szólást is, hogy „a halál a belekben lakozik!”

Amit eddig tudtunk a bélflóráról, az mind igaz!

Ők végzik a mikrobiális emésztést a bélcsatornában. Általuk jutunk hozzá sok vitaminhoz, ásványi anyagokhoz és mikroelemekhez.

Az általuk megemésztett anyagok táplálnak bennünket és nagyon szoros kapcsolatban vannak az immunrendszerünkkel.

Az általuk termelt anyagok fenntartják a jó perisztaltikát, a jó bélmozgást, ami elengedhetetlen a jó emésztéshez.

De most már azt is tudjuk róluk, hogy megvédenek bennünket a számunkra káros nehéz hidrogénektől, ezáltal megvédenek a káros sejtburjánzástól.

Tudjuk azt is róluk, hogy érzékenyek minden mesterséges anyagokra, különösen az antibiotikumokra, tartósító szerekre, gyógyszerekre, ízesítőkkel, ízfokozókkal felturbózott ételekre, italokra!

A bélflóránk legjobb védelmezői a vizes rostok, különösen a nyers rostok!

Ha óvni szeretnénk a mi védelmező bélflóránkat, akkor a táplálkozásunk bővelkedjen nyers, vagy alig párolt zöldségek rostjaiban.

Nem juthatok mindig nyers zöldségek rostjaihoz, ezért veszem be minden nap, a biztonság kedvéért már 20 éve, a Mikrorostos gélemet, mert az tele van jótékony vizes rosttal!

Képek forrása: Designed by Freepik