Úgy tudjuk, hogy az élethez szükség van fehérjére, szénhidrátra és vízre, még azt is tudjuk, hogy vitaminokra is szükség van az élethez. Van viszont egy olyan összetevője az élő anyagnak, amelyről soha nem beszélünk: a kálium! Utána nézhetünk, minden élő sejtben a vízen kívül még ott van a kálium is. De miért ilyen mostohagyerek a kálium?
Mert szinte semmit nem tudunk arról, hogy a sejten belül milyen szerkezetben van szerepe, milyen molekulákhoz kapcsolódik és hogyan? Azt tudjuk, hogy a környező világban szervetlen módon található, hasonlóan, mint a nátrium. Sőt a nátriummal hozzák egy kalap alá. A nátriummal van egy közös szerepe a magasabb rendű szervezetekben az ingerelhető szövetekben. Az ingerület terjedésében az idegrendszerben és az izomzatban a nátriummal együtt felelősek az ingerületnek a kialakulásában és a terjedésében.
Még a doktori disszertációmnál írtam egy tudományos cikket az izomban lévő kálium és a víz tulajdonságairól. Azt találtam, hogy a kálium erősíti, míg a nátrium roncsolja az izomsejtekben lévő géles vízszerkezetet. (1) A kálium virulenssé teszi az izomsejteket, míg a nátrium a sejtbe jutva a sejtek halálközeli állapotát segíti. Egy későbbi cikkemben mikrohullámú vezetőképesség mérésével meg tudtam határozni a sejtekben lévő kálium mennyiségét is, összefüggést találtam az izom mikrohullámú vezetőképessége, vagyis a káliumtartalma, és az ereje között. (2)
Most kitérhetnénk arra is, hogy miért kell sózni sütésnél vagy főzésnél a húst. De egyáltalán valamennyi nyers alapanyagot is. A főzésnél és sütésnél szét kell roncsolni az alapanyagokat a jobb emészthetőség érdekében. Az élő anyagban lévő géles vízszerkezet összetartja az egész struktúrát, míg a nátriummal és a hőkezelésekkel folyékonnyá tesszük a struktúrát összetapasztó géles, ragasztó tulajdonságú vizet. Ekkor viszont az emésztőnedveink hozzáférnek a táplálékban lévő fontos, megemésztendő molekulákhoz.
Minden élő sejtnek, így az egysejtűeknek is szüksége van a káliumra. Minél több a számukra hozzáférhető kálium, annál virulensebbekké válhatnak.
Miért fontosak számunkra az egysejtűek? Mert a mikrobiomunk egysejtűekből áll 99%-ban. Valószínűleg többen tapasztalták, vagy hallották azt a népi tapasztalatot, amely azt mondja, hogy a banán, a fekete kávé, a fekete tea megfogja a székletet. Hogy mi az oka ennek? Hát a kálium! Valamennyien magas kálium tartalmúak. Ha híg a székletünk és ezeket fogyasztjuk, sokszor megjavul a széklet állaga. A magas kálium tartalom virulensebbé teszi a mikrobiomunkat, több egysejtű barátunk fog szaporodni bennünk, ez több élő anyagot jelent. Az élő anyagra viszont a géles víz a jellemző, nem a folyós. Ezért fog kevésbé folyni a székletünk.
Hogy honnan tudom mindezt? Már több, mint 30 éve tanulmányozom a bennünket védő nyálkákat, géles vízszerkezeteket. Kutatásaim során találtam egy olyan baktériumot, ami a mikrobiomunkban is megtalálható, és olyan finom géles vízszerkezetet épít, ami létfontosságú a mikrobiomunk virulenssé tételében. Ez a baktérium nagyon meghálálja, ha káliumban gazdag teát adok neki. Virulensebbé válik! Az általam feltalált nanorostos gélek nemcsak sok vizet, de sok káliumot is tartalmaznak.
Az előző blogbejegyzésemben azt szorgalmaztam, hogy lássuk el bőségesen vízzel a mikrobiomunkat, most pedig azt akarom hangsúlyozni, hogy ne feledkezzünk meg a káliumról sem. Ha tiszta víz helyett teát vagy kávét iszunk, azzal támogatjuk a mikrobiomunk (bélflóránk) egysejtűinek életképességét is.
Hivatkozott tudományos cikkek:
(1) The effect of different alkali metal ions on the release of muscle potassium during glycerol treatment.
Z Hummel - Physiological Chemistry and Physics and Medical …, 1983 - europepmc.org
(2) Dual nature of the intracellular cations. Conductance of adsorbed intracellular cations in the region of microwave frequencies.
Z Hummel - Physiological chemistry and physics and medical NMR, 1993 - europepmc.org
