Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Miért indulnak ki a betegségek a belekből?

Dr. Hummel Zoltán
2021. 11. 22. 14:53:50
Miért indulnak ki a betegségek a belekből?
A legújabb mikrobiom (bélflóra) kutatások egyre inkább igazolják azt a mondást, hogy a „halál a belekben lakozik”.

Nagyon sok gyermekbetegségnél kimutatható, hogy bélmikrobiom milyen hiányossága vezetett a betegség kialakulásához. Az autizmus és az asztma már bizonyítottan ilyen betegségek a kutatások alapján.

Már régóta foglalkozom blogbejegyzéseimben a hosszú élet titkával. Volt egy csirke szíves kísérlet, ahol a szív steril laboratóriumi körülmények között 30 évig dobogott, holott a baromfik nem élhetnének ilyen sokáig. Arra a következtetésre jutottam, hogy a hosszú élet titka a folyamatos, jó vérkeringés! A jó vérkeringés rendszeres testedzéssel tartható fenn, vagyis mozogjunk rendszeresen, ha lehet intenzíven! Ez volt a végkövetkeztetésem, ezzel e téma kipipálva.

Igen ám, de hiába a jó vérkeringés, attól még megbetegedhetünk. A betegségek kétféleképpen alakulhatnak ki. Vagy fertőzés, vagy mutáció lehet a betegség kiinduló pontja. A fertőzést kórokozók okozzák, a mutációt pedig a megváltozott környezetben történő sejtosztódás. A mutáció jó is lehet, ha a környezethez való alkalmazkodást jelenti, de például rossz, ha rák a következménye.

Nézzük meg, hogyan véd meg bennünket az egészséges mikrobiom a fertőzésektől és a káros mutációktól!

A bélmikrobiom milliárdnyi mikroorganizmusok együttélése a vastagbélben. Közöttük van számunkra jótékony és kártékony. A jótékony mikrobák fermentációval jutnak energiához, úgy táplálkoznak, hogy közben fermentálnak. A fermentáció cukrok erjesztését jelenti. De a jótékony bélbaktériumok esetében nem az egyszerű cukrok lebontását jelenti a fermentáció, hanem összetettebb cukrok, úgynevezett oligoszacharidok fermentálásáról van szó. Az egyszerű cukrok, mint a szőlő- és gyümölcscukor, valamint a répacukor már a gyomorban és vékonybélben lebontódnak és felszívódnak. A vastagbélben, ahol a bélmikrobiom “lakik” már csak az oligoszacharidok jutnak le és ott felhasználják a jótékony bélbaktériumok. A bélben élő kártékony baktériumok viszont nem fermentálnak, hanem rothasztással és korhasztással jutnak energiához. A fermentáló baktériumok enyhén savas, redukáló környezetet teremtenek maguk körül, míg a rothasztóak enyhén lúgos, oxidáló környezetet produkálnak.

A bélmikrobiomban ökorendszerben élnek a baktériumok, egymás anyagcseretermékeivel erősítik egymást. Minél több baktérium törzsből áll a jótékony mikrobiomunk, annál stabilabb közösséget jelent, és annál stabilabb környezetet teremtenek maguk körül. A nagyfokú környezeti stabilitás azt jelenti, hogy minimálisra csökkentjük a mutációkat, a mutációk a környezeti változás következtében jönnek létre a mikrobák osztódása folyamán. A jótékony mikrobák stabil ökoszisztémája azt is jelenti, hogy nem ad teret a kártékony mikrobák közösségének a kialakulásához, vagyis a sokrétűség stabilitása csak a jótékonyakat preferálja. A környezeti stabilitás a mutáció érvényesülését akadályozza. Ha létrejön egy kártékony mutáció, akkor az általában nem él tovább a már stabilan kialakult, neki nem kedvező környezetben. Az ökoszisztémák sokrétűségét diverzitásnak nevezik. Jegyezzük meg: a nagyobb diverzitás nagyobb stabilitást, a nagyobb stabilitás a káros mutációk lecsökkenését jelenti!

Egy széleskörű kohorszvizsgálatban megállapították a bélmikrobiom összetettségét az USA lakossága, az amerikai indiánok és a kelet-afrikai Malawiban élő őslakosság székleteiben. (1) Az USA lakosaiban 1200, az amerikai indiánokban 1600, míg a Malawiban lakókban 1400 fajta baktérium törzset találtak. A diverzitás az USA lakosokban volt a legkisebb. Az ő mikrobiomjuk a legkevésbé stabil, náluk a legvalószínűbbek a mutációk, így a mutációs betegségek, mint a rák és az allergia.

Nagyon tanulságos egy egereken végzett kísérlet. Vettek két csoport egeret. Egyik csoportba kövér egerek mikrobiomját ültették át, míg a másikba sovány egerekét. Az eredmény az lett, hogy ugyanazon táplálkozás mellett kövér egerek fejlődtek ki a kövér egerekből átültetett mikrobiommal, míg sovány egerek lettek a sovány egerekből átültetett mikrobiommal. (2)

Ezen eredmények abba az irányba mutatnak, hogy nincs messze az az idő, mikor majd az egészséges emberek mikrobiomját átültetik bizonyos betegségben szenvedőkébe. Ne féljünk tőle! Egy mikrobiológiailag alaposan megvizsgált sárga leves beöntésére kell gondolni. Sajnos a probiotikumok alkalmazása nem hozott megfelelő eredményeket. Ha belegondolunk, hogy néhány szájon át bevett baktérium törzs bevitele hogyan érhet fel 1600 fajta törzshöz? De van-e rá módunk, hogy megelőzzük ezt a helyzetet, és megfelelő táplálkozással létrehozzunk egy stabil bélmikrobiomot? Szerintem van!

2014-ben megjelent egy nagyon fontos dolgozat a Nature folyóiratban. (3) Az eredmény az volt, hogy a táplálkozás gyorsan megváltoztatja a bélmikrobiom összetételét. A vizsgáltakat két részre osztották, az egyik rész növényi alapú, a másik rész állati alapú táplálékot kapott 4 napig. Mindkét csoportban meghatározták a rostok, a zsír és a fehérjék felvételét. A rost felvétele növekedett a növényi táplálkozás alatt, de drasztikusan csökkent az állati alapú táplálkozásnál. A zsír és a fehérjék felvétele ellentétesen viselkedett, a növényi táplálkozás alatt csökkentek, az állati eledel mellett viszont növekedtek. A mikrobiomban történt változást is meghatározták e csoportokban. Az állati eredetű táplálkozás szignifikánsan megnövelte a mikrobiomban a változást, míg a növényi táplálkozás nem változtatta meg a bélmikrobiomot. A mikrobiom megváltozása magával vonta a béltartalom molekuláris összetételét is. Szignifikánsan több volt például az élettanilag fontos rövid szénláncú zsírsavak mennyisége a növényi táplálkozás mellett.

A növényi táplálkozás növelte a mikrobiom stabilitását, ezáltal csökkenhetnek a mutációk. A mutációk csökkenése miatt csökkenhetnek a rákos és allergiás elváltozások? Vagyis a hosszú élet alapja a növényi alapú táplálkozás. De nem ilyen egyszerű a helyzet. Mivel az is kiderült a dolgozatban, hogy a rostok felvételében szignifikáns különbség volt a kétféle táplálkozás között, lehet, hogy ebben kell keresni megoldást. Számomra az nyilvánvaló, hogy a rostokról nem szabad lemondani, de az nem biztos, hogy az állati eredetű táplálékainkról le kellene mondanunk.

A fermentáció szempontjából kétféle rost van. A rövid rostok, az oligoszacharidok fermentálhatóak a jótékony mikrobák által, míg a hosszabb cellulóz rostok nem fermentálhatók. Mindkét rostfajtának megvan a jótékony hatása. A rövid oligoszacharidok táplálékul szolgálnak a jótékony mikrobáknak, míg a számunkra emészthetetlen cellulóz rostok stabilizáljuk a környezetüket.

A cellulóz rost egy hidrofil rostfajta, vagyis vizet vonzó és megtartó tulajdonsággal rendelkezik. Saját vizsgálataim alapján azt találtam, hogy e rostok környezete redukáló tulajdonsággal bír. Mint ilyen gátolja az oxidációt, a roncsolást. Az elektronleadó, redukáló közeg mindig megtartja, erősíti a környezetében lévő struktúrát. Vagyis a STABILITÁST jelenti! Megint itt vagyunk a sokat emlegetett stabilitásnál, ami akadályozza a mutációkat!

A növényi alapú táplálkozásnál van még egy faktor, ami a stabilitást erősíti. A növények száraival rengeteg csírát fogyasztunk, mely csírákban sok a differenciálatlan őssejt. (4) E sejtek arról híresek, hogy nem osztódtak, ezért minimális esélyük volt idáig a mutációkra. A bélmikrobiomunk mikrobáinak ez nagy stabilitást jelent. Találkozhatnak a már több ezer éve megszokott táplálékainkkal. Ez a mikrobák számára egy állandó “reset”, vissza az eredeti táplálékaikhoz! Kell ennél nagyobb stabilitás?

A betegségmegelőző táplálkozásokban erős tendencia mutatkozik abban az irányban, hogy csökkentsük az egyszerű szénhidrátok fogyasztását. A legjobb megoldás erre a ketogén diéta. A ketogén táplálkozás tipikusan állati eredetű táplálékok fogyasztását jelenti.  Ennek a hátrányát viszont láttuk az előbb említett Nature tanulmányban.

A javaslatom ennek az ellentmondásnak a feloldására a Bioreduktív Táplálkozás. Ezt javaslom a Szakácskönyvemben is. Ennek a lényege, hogy a ketogén diétát rengeteg zöldség körettel párosítsuk!

 

Hivatkozások:

(1)   Tanya Yatsunenko, et. al. Nature (486) 2222-227 (2012)

(2)   Susan V. Lynch: The Human Microbiome: A New Frontier in Health (UCTV) (2019)

(3)   David, L. A. et.al. Nature (505) 559-563 (2014)

(4)   Derényi Imre: Miért Élhetnek Sokáig a Többsejtű Élőlények (Atomcsill,) (2021)

Címkép forrása: 

Icons made by pongsakornRed from www.flaticon.com

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Cikkek
Az oldal tetejére