Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Mi okozza a felmelegedést? Hogyan állíthatjuk meg?

Mi okozza a felmelegedést? Hogyan állíthatjuk meg?

Az élő sejtek 80%-a víz (erejük teljében) rendezett víz! Hőtanilag mi a különbség a rendezett, (azaz kötött) víz, és a rendezetlen, (folyékony) víz között?

A rendezetlen, folyékony vízben rendezetlen hőmozgás történik. A vízmolekulák a hő hatására egymást lökdösik. Ha magasabb a hőmérséklet, akkor nagyobb energiákkal lökdösődnek.

A vízmolekuláknak elektromos szempontból két oldaluk van. Az egyik oldaluk negatív, a másik oldaluk pozitív töltésű.  Ezt úgy is mondják, hogy elektromos dipóllal rendelkeznek.

Nagyon érdekes a vízmolekulák és az úgy nevezett hidrofil felszínek kölcsönhatása. (A hidrofil azt jelenti, hogy vizet kedvelő, vizet vonzó, míg a hidrofób azt, hogy vizet taszító.) Sejtjeinkben az összes felszín hidrofil jellegű, még a hidrofób tulajdonságú lipidmembránok is be vannak fedve hidrofil felszínnel.

A hidrofil felszínek eredő negatív töltéssel bírnak, e negatív töltés orientálja a mellette lévő vízmolekulát az elektromos dipólja által. A vízmolekulák úgy orientálódnak, hogy a pozitív felük legyen közelebb a felszínhez. A vízmolekulák a hidrofil felszín mentén kialakítanak egy vízszerkezetet, melyben a felszínhez is, és egymáshoz is orientálódnak.

E vízszerkezetben nő a rendezettség, megszűnik a rendezetlen hőmozgás, ekkor elvileg hőt ad le a létrejött vízszerkezet, de a vízmolekulák egymáshoz képesti rezgései gerjesztődnek és veszik fel a hőenergiát. Ezt fononentrópiának nevezik. Relatíve alacsony rezgésszámú rezgésekről van szó, amelyek könnyen gerjeszthetők a hőenergia által. Mivel elektromos dipól rezgésekről van szó, ezért elektromágneses kisugárzás történik, így csökken le vízszerkezet szabad energiája. Ezt a típusú vízszerkezetet hívom entrópikusan kötött vízszerkezetnek. Azáltal válik kötötté, hogy elvesztik a bennük lévő vízmolekulák a mozgási energiájukat. Hőközlés által válhatnak újra szabaddá a kötött vízmolekulák. Ha hőt közlünk ezzel a rendszerrel, akkor először a fononentrópia töltődik fel, azután kezdődik a roncsolódás. A fononentrópiának tehát egy kompenzáló hatása van. Képzeljük el, hogy az élő világban az egysejtűektől kezdve, a növényektől az állatokig, valamennyi súlyának 80%-a kötött víz, az mekkora kompenzációs hatással bír a hővel szemben? Például az erdők tömegei? Amit az iparosítás oltárán irtanak!

Az élő sejtben rengeteg hidrofil felület van, fehérjék-, poliszacharidok, membránok felszínei. E felszíneken kialakulnak az entrópiát csökkentő vízszerkezetek. Az entrópia-csökkenés építést, az entrópia-növekedés rombolást jelent. Az egészséges sejtjeinkben az építés dominál, a gyulladásos, beteg sejtjeinkben a rombolás tevékenykedik. A rombolást csak úgy tudjuk megállítani, ha növeljük az entrópia-csökkentő struktúrákat. Uralkodjon bennünk az entrópia-csökkentő víz-struktúra!

Együnk olyan ételeket, melyekben nincs hővel és oxigénnel agyonroncsolva az alapanyag. Szakácskönyvemben javasoltam a szuvidálást, ahol minimálisan roncsolunk. A kötött víz kutatása hozott nekem egy találmányt. A mikrobiális cellulózból létrehoztam egy fogyasztható terméket, egy gélt. Ennek a gélnek igen magas a kötött víz tartalma. Igen nagy mennyiségű entrópiát csökkentő vízszerkezet van benne. A bélcsatornában lévő gyulladást kompenzálhatjuk, ha ilyen nanorostos gélt fogyasztunk. Fononentrópiával kompenzáljuk, vagyis hűtjük, a gyulladásokat. Ez egy új irány lenne a gyulladások kezelésében.

Amíg alacsony entrópiájú élőlények uralták a Földet, addig nem volt semmi probléma. Egymással táplálkoztak, mindig volt bennük elég entrópia kompenzáló vízszerkezet, amely megfogta a hőt.

De mióta a gépek elszaporodtak a bolygónkon, megváltozott a helyzet. A gépek munkavégzésük során mindig adnak le hőt, még a legjobb hatásfokú gépek is! Ezt a hőt ténylegesen leadják a környezetüknek, ők képtelenek a kompenzációra!

A globális felmelegedést elsősorban a rengeteg működő gép okozza!

A széndioxid hatása csak másodlagos. A gépeket energia hajtja, mely energiát fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből nyerik. A fosszilis tüzelőanyagok elégetései szén-dioxidot termelnek. A növekvő szén-dioxid mennyisége csökkenti a kisugárzást, tehát még jobban növeli a globális felmelegedést, de ez csak hab a tortán! Mert elsődlegesen a gépek hőveszteség okozza a felmelegedést, a szén-dioxid csak megakadályozza annak eltávozását a világűrbe.

A Nap óriási mennyiségű energiát sugároz a Föld felszínére, de a felszínét betakaró zöld növényzet ezt építésre használja, vízből és szén-dioxidból a fotószintézissel szénhidrátokat termel, amely más élőlények tápláléka. A nagymértékű besugárzás hatására nemhogy növekedne az entrópia és a felszíni hőmérséklet, de inkább csökken, vagyis nő a szervezettség a Földön! A napsugárzás akkor növeli a hőmérsékletet, ha nem zöld növény fogadja, hanem beton vagy aszfalt. Azt felmelegíti! (Bántja a szememet az mikor az aratás után a földeken kopasz tarló sárgul a legmelegebb nyári napokon. Valami gyorsan növő zölddel kellene beültetni az aratás után a földet.)

Mi lenne a megoldás a klímaváltozásra?

Kevesebb nagy teljesítményű gép! Több fa, több fű? Több igavonó állat? Irány az organikus gazdálkodás?

Mindenesetre a termodinamikában kicsit jártas fizikus szemével úgy néz ki a felmelegedés kérdése, hogy az urbanizáció helyett lehet, hogy valami tanya-program lesz a jellemző néhány évtized múlva.

Tartalomhoz tartozó címkék: Cikkek
Az oldal tetejére