Adatkezelési tájékoztató

Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet. Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.

FIGYELEM! A Dr. Hummel Mikrorostos Gél előre láthatóan szeptember 18-ig, a Nanorostos Gél pedig szeptember 15-ig nem kapható. Megértésüket köszönjük!

Új kutatások a Dr.Hummel Gélekről!

Új kutatások a Dr.Hummel Gélekről!
Sokan már régóta foglalkoznak a hidrofil felületek vízszerkezeteivel. Jómagam is régóta foglalkozom e témával.

A vízmolekulák geometriájából és a negatív töltéssel rendelkező hidrofil felület kölcsönhatásából az jött ki, hogy egy négyzetrácsos vízmembrán szerkezet alakul ki a felületen. Ami megdöbbentett, hogy a határrétegben kialakult vízszerkezetben sok oszcillátor rezeg egy irányba. Az oszcillátorok két szomszédos vízmolekulát összekötő gyenge kötések mentén rezegnek. A kötések gyengék, az oszcilláló tömegek nagyok, ezért a rezgések frekvenciája alacsony. Ezért a rezgések kvantumenergiái kicsik, összehasonlíthatóak a szabadon mozgó részecskék termikus energiáival. Ilyen módon jelentős alacsony frekvenciájú rezgési (fonon) entrópia halmozódhat fel a vízszerkezetben. Ha ehhez hozzáadjuk azt a tényt, hogy az oszcillátorok is rezgő elektromos dipólusok, akkor nagy kutatási perspektíva van ezekre a vízszerkezetekben.

Különösen az élő sejtekben sok hidrofil felület van. Ezeket az érzékeny felületeket a rajtuk kialakult vízmembránok védik a hősokktól. Kiszűrik a termikus zajt, lehetővé téve a kisebb molekulák közötti bioreakciókat. A biomolekulák kémiai kötések nélkül koacerevátumokat képezhetnek tisztán entrópiás kötésekkel.

Felfedeztem egy újabb kémiai kötést, amit entropikus kötésnek nevezek. A hidrofil felületet fedő vízmembrán felemészti a mellé került szabad molekula szabad mozgási (hő)energiáját. Így egymáshoz kötődnek. Ha a vízmembrán mellé került molekula vízmolekula, akkor a szabad vízmolekulák is a már meglévő vízmembránhoz kötődnek, újabb vízmembrán alakulhat ki. Ha sok szabad vízmolekula van még jelen, akkor többrétegű vízszerkezet, vízkoacervátum alakul ki. Az élő sejtekben ilyen vízszerkezet van. Ez egy kocsonya-szerkezet. Valószínűleg ez a vízkoacervátum létrejötte volt az első fázisa az élet keletkezésének. Enélkül a vízszerkezet nélkül nem volt élet a világon. Olyan, mint az ősrobbanás! Az ősrobbanás előtt meg nem volt világ!

Olyan szerencsém van, hogy a világ legjobb vízkötő, legnagyobb hidrofil felülettel rendelkező nanorostjai a rendelkezésemre állnak. Így végtelen lehetőségem van e vízmembránok kutatására. Ez az alapja az életünknek, erre épül az életünk. Nagyon szerencsésnek érzem magam emiatt, hogy ezzel foglalkozhatok, de sajnos ez a kutatás visszavetett a blogcikkek írásában. Ezután megpróbálok majd apró jelentéseket írni a gél (a kocsonya) alapkutatásáról.

Tartalomhoz tartozó címkék: Cikkek
Az oldal tetejére