Ha a rostok felől közelítjük meg a kérdést, akkor a zöldségek és a gyümölcsök is nagyon előnyösek a jó mikrobáinknak. Mindketten elég sok vízmegkötő rostot tartalmaznak, amelyek előnyösek a mikrobák szaporodásához a vastagbélben. A vastagbélben ugyanis folyékony víz többnyire nincs, csak a rostok között megrekedt nem folyékony víz. Ezekben a vízterekben élnek a mikrobák és itt tudnak jól szaporodni, mert számukra ez a víz felhasználható és kiváló minőségű.
Van egy nagy különbség a zöldségek és a gyümölcsök összetételében. A gyümölcsöknek jóval nagyobb a cukortartalma. A magas cukortartalomnak az élesztőgombák örülnek a legjobban. Azonnal nekiugranak a cukroknak és elkezdik erjeszteni őket. Ez azt jelenti, hogy a mikrobák közül a gyümölcsök emésztésénél az élesztőgombák elszaporodása a legjellemzőbb. Az erjedés, a nagyobb fokú erjedés általában nem előnyös az emésztőrendszerünkben. Gázosodás, puffadás, a hirtelen felugró vércukor-szint nem előnyösek.
A zöldségeknél inkább az emészthetőség kérdése merül fel. A zöldségek nyersen nehezebben emészthetőek, azért előnyös a párolásuk, hogy lazuljanak fel a rostok közötti terek, vagy előnyös az aprításuk turmixgépben, hogy az emésztőnedvek jobban hozzáférjenek a rostok közötti térhez. A zöldségekre jellemző, hogy sok cellulózrostot tartalmaznak. A cellulóz számunkra emészthetetlen, így megmarad a vastagbél teljes szakaszában és ott biztosít rostok közötti víztereket a jó mikrobáknak. Ugyanakkor a zöldségek kellő mennyiségben tartalmaznak rövidebb szénláncú emészthető rostokat is, ez pedig változatos táplálékokat jelent a vastagbélben székelő változatos jó mikrobáknak. Ezeket az emészthető rövid rostokat nevezik prebiotikumoknak. Ha kevés a jó mikroba a vastagbélben azt probiotikumokkal szokták pótolni. A probiotikumokat többféle tejsavas erjesztési folyamatokban állítják elő üzemi körülmények között. A patikában kapható probiotikumok tehát jóval szűkösebb eloszlási skálát mutatnak, mint a természetes közegükben, a vastagbélben élők. A zöldségek mivel széles skálában tartalmaznak prebiotikumokat ezért a zöldségben gazdag táplálkozás azt eredményezi, hogy a mikrobiom mikrobái jóval sokrétűbbek lesznek. Az egészségünk szempontjából az a kedvezőbb, ha minél sokrétűbb a mikrobiom mikroba-összetétele. Ekkor sokkal többféle számunkra hasznos anyagokkal tud ellátni bennünket a mikrobiom.
Ha kialakult egy bélgyulladás, akkor a rostos zöldségek fogyasztása problémás lehet, mert irritálhatja a gyulladt bélszakaszt. Ekkor csak nagyon finom nanorostokat szabadna fogyasztani.
A gyümölcsök fogyasztásához csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy nagyon egészséges, de nem sok és csak a gyümölcsöket magukban fogyasztva, nem a főétkezések közvetlen befejezéseként.
Mostanában az immunrendszer és a mikrobiom jelfeldolgozásával és jelátvitelével foglalkozom. Eközben jöttem rá, hogy miért egészséges a böjt és a kevés étel fogyasztása. Másszóval, miért nem egészséges jóllakni. Ha nagy táplálékmennyiséget kell feldolgozni az emésztőrendszerben, akkor nagyon sokféle jelet kell értelmeznie, feldolgoznia, elővenni a memóriából az immunrendszernek, ekkor nagymértékben romlik a jelfeldolgozás hatékonysága. Úgy tudnám jellemezni, ha rádiót hallgatunk és nagy a zaj, akkor nem értem rendesen a szavakat, az információt nem tudom rendesen feldolgozni. Ugyanez a helyzet, az immunrendszerben, mikor sokat eszünk, egyszerre nagyon sok jelet kellene feldolgozni, megkülönböztetni a nagy ételhalmazban, hogy ki az ellenség és ki a barát, ekkor nagy lesz a zaj az immunrendszer információs csatornáiban.
Kezdek egyetérteni azokkal a gyógyítókkal, akik úgy kezdik a gyógyítást, hogy legalább egy napig csak tiszta vizet vagy üres teát ajánlanak a betegeiknek. Ekkor a háttérzaj megszűnik, és az immunrendszer hatékonyabban végezheti a dolgát.