Az egy érdekes kérdés lenne megvizsgálni, hogy azért keletkeznek-e a rákos sejtek, mert kevés az oxigén azon a helyen, vagy azért lett oxigénhiányos a rákos sejtek környezete, mert a rákos burjánzás igényeit nem tudta követni az oxigénellátás.
Mindenesetre a Nobel-díjas Otto Wartburg óta tudjuk, hogy a rákos sejtek fermentációval nyerik az energiájukat. A fermentáció folyamata pedig sok hidrogéniont termel, vagyis savassá változtatja a környezetét.
Miután olvasták e tényeket, néhány embernek az az ötlete támadt, hogy akkor megoldás lehet az, hogy több oxigénnel dúsított itallal itassuk a betegeket. Az is megoldás lenne, ha sokkal több lúgos étellel etetnénk őket.
Nem oly rég divat volt a lúgosítás. Szerencsére divatjamúltnak látszik manapság, jómagam is többször írtam ellene.
A napokban viszont újra olvastam a rákgyógyítás "forradalmi" megoldását abban, hogy ajánlott oxigénnel dúsított italokat fogyasztani és azonnal eltűnik a rák.
A sejtjeinkben nagyon sok a fehérje, amelyek érzékenyek az oxigénre, oxidálódva pedig elvesztik hatásukat. Az öregedésnél is az helyzet, hogy a sejtek vázfehérjéi oxidálódnak, megváltozik a konformációjuk, megváltozik a vízkötő képességük és azt tapasztaljuk, hogy elvesztik tartásukat, ráncosodnak, zsugorodnak, töpörödnek. Ennek megakadályozására jó a hemoglobin, a hemoglobinhoz specifikusan kötődik az oxigén, hemoglobin elszállítja az oxigént a mitokondriumba, ott leadja és széndioxiddal telítve áramlik vissza a tüdőbe, ahol újra oxigén kapcsolódik hozzá. A szervezet ilyen módon védi meg a sejteket az oxidációtól, hogy külön oxigénszállító apparátust alkalmaz, az pedig nem adja másnak az oxigénjét, csak a mitokondriumnak. A szervezetünket nem kell oxigénnel tömni, elég, ha a tüdőnkbe jut oxigénnel dús levegő!
Elmondok egy személyes esetemet, ami nem tudományos bizonyíték, hanem csak érdekesség. Egy barátommal néhány évig nem találkoztam. Mikor újra találkoztunk alig ismertem rá, annyira megöregedett. Megkérdeztem tőle, mi történt vele, hogy úgy megváltozott? Örömmel újságolta, hogy néhány éve oxigénnel dúsított vizet fogyaszt! Magamban levontam a következtetésemet.
A szervezetnek megvan a maga megoldása arra, hogy megszabaduljon a rákos sejtek által termelt hidrogéniontól, ami a savas pH-t okozza. A vesében olyan pumpák működnek, amelyek a vérből átszivattyúzzák a hidrogén iont a vizeletbe és nátrium iont pumpálnak vissza a vérbe a hidrogénion helyébe. A rákos betegeknél konkrét mérésekkel azt tapasztalták, hogy a rák előrehaladásával a vizeletük egyre savasabbá, míg a vérük egyre lúgosabbá válik, miközben a vérben egyre több lesz a nátriumion is.
Ha valaki csak a vért vizsgálná, akkor azt mondhatná, hogy a rák lúgot termel, vagyis lúgos! Ebben is látszik Otto Wartburg zsenialitása, hogy magukat a rákos sejteket vizsgálta és így volt képes megállapítani, hogy a rákos sejtek fermentálnak és közben savat termelnek és itt a sejt szót ki kell emelni!
Mondhatná valaki, hogyha a rákos sejtek savat termelnek, akkor nem szabad savas ételeket ennünk, italokat innunk. De a helyzet a szervezet szintjén nem olyan egyszerű, mint sejtszinten. A jó bélflóra a savas környezetet kedveli, csak savas környezetben tud szaporodni és élni. A jótékony bélbaktériumok nélkül viszont az immunrendszerünk lenne a padlón, ezenkívül pedig a gyomorban lévő emésztés is megállna sav nélkül.