Minden felmelegedett test infravörös sugárzó, hívják az infravörös sugárzást hősugárzásnak is. A felmelegedett talaj és tereptárgyak infravörös sugárzást bocsájtanak ki, így csökken a hőmérsékletük, mert hőenergiát veszítenek a sugárzással. Az üvegházgázok viszont infravörös sugárzást nyelnek el, elnyelik azt az energiát, amit a talaj kisugárzott. A pára a legjobban elnyelő „üvegház gáz”.
Mindenkinek ismerős az a helyzet, hogyha éjszaka nincs az égen felhőzet, nincs elég pára, ami elnyelje a talaj által kisugárzott infravörös sugarakat, akkor az infravörös sugarak elhagyják akadály nélkül a Föld légkörét. Ilyenkor sokkal hidegebb reggelre ébredünk, mint mikor felhőzet takarta éjszaka az égboltot. A felhőzet tehát védi a Földünket a lehűléstől. Végül is a többi üvegházgáz is a lehűléstől véd. De ezt úgy is lehet fogalmazni, hogy támogatja a felmelegedést. Ezzel a logikával mondhatjuk azt is, hogy a Föld felmelegedéséért az üvegházgázok a felelősek.
De nézzük meg az arányokat! Melyik gáz a fő felelőse az üvegházhatásnak?
Durván számolva a légkörben 30-szor több a víz, mint a szén-dioxid.
Miközben a víz jobb infravörös elnyelő, mint a szén-dioxid. Vagyis nagyobb üvegházhatással bír!
Úgy tűnik, hogy szegény szén-dioxid nyakába varrják az üvegházhatása miatt a klíma felmelegedését. Pedig a vízpára sokkal hatékonyabb ebben a szerepben. Miközben a szén-dioxid nagyon hasznos a növényzet számára. Ha több a széndioxid a légkörben, jobban fejlődik a növényzet, mert széndioxid nélkül nem tud cellulózt szintetizálni. Cellulóz nélkül pedig nincs növény!
Idáig is voltak a Föld történetében hidegebb és melegebb időszakok. De ezek mind akkor történtek, mikor a Föld pályájában valami változás történt, vagy a Föld forgástengelye változott, vagy hatalmas tűzhányói tevékenység borította be a légkört porral és hamuval. Lehetséges, hogy most is valami történik a Föld keringésében, ezt csak a csillagászok tudják. De hogy nem a szén-dioxid globális légköri növekedése okozza a jelenlegi klímaváltozást, az biztosnak tűnik számomra. Mikor magas volt a Föld légkörének szén-dioxid tartalma akkor nőttek magasra a páfrányerdök, abban az időszakban keletkeztek a jelenkori szén-, és olajkészletünk. A szén-dioxid is részt vesz egy visszacsatolásban, ha több van a légkörben, dúsabb lesz a növényzet.
Amit én látok a klímaváltozásban az, hogy megnövekedtek a turbulenciák és a fluktuációk a légkörben, ezért váratlan, megjósolhatatlan események zajlanak a légkörben a fejünk fölött. Mi lehet ennek az oka?
A lokális felmelegedések egyre jelentősebbekké válnak a nagy-városiadással. A nagy ipari objektumok és a hozzá kapcsolódó közlekedési csúcsforgalmak mind hangsúlyosabbá válnak.
Ha valahol a Föld felszínén egy területen magasabb a hőmérséklet, mint a környezetében, akkor e felület felett felszálló légáramlás keletkezik. Minél erősebb a felmelegedés, annál intenzívebb a feláramlás. A feláramló légtömegek helyett oldal irányból történik egy beáramlás. Az erős feláramlással együtt járó oldaláramlás örvénylő feláramlást eredményez. Az örvények nagy turbulenciákat és fluktuációkat eredményeznek a légnyomásértékekben. Minél intenzívebb a feláramlás, annál magasabbra jut fel az örvénylés. Az űrhajós felvételek a sztratoszféráról komoly turbulenciákat rögzítettek a feljutott vízpárákról.
Hogyan jöhetett ez létre?
Ahol növényzet fedi a felszínt ott a párolgás sokkal erősebb és ez hűti a felmelegedő levegőt, ami felfelé száll, ahol kövek és beton fedi a felszínt ott sokkal erősebb a felmelegedés. Az ipari területek és sűrűn lakott városok felett még csak fokozódik a felmelegedés a járművek és egyéb berendezések miatt.
Hatásfokról már valószínűleg mindenki hallott.
Bármilyen munkavégzésnél valamennyi energia elvész, hő formájában, ami hő elvész a munkavégzés során, az melegíti a környezetét.
Mikor a hagyományos izzót felfedezték, akkor a befektetett villamos energiának csak a 2-3%-a hasznosult fényenergiaként, a fennmaradó 97% hőként melegítette a környezetét.
Mikor a gőzgépeket feltalálták a hatásfokuk 5% volt, aztán rájöttek arra, hogy a fáradt gőzt kondenzátorba vezessék, és újra hasznosítsák, akkor már 25%-ra javult a hatásfok. De a 75% hő leadás a környezetnek elég jelentős. Ekkor a leadott hővel nem kellett számolni környezeti szempontból, mert nagyon kevés gőzgép üzemelt a világban.
A benzinmotorok 30%, a dízelmotorok 40% hatékonysággal üzemelnek. Vagyis a befektetett energia csaknem 2/3-a hőként távozik a motortól, és a környezetet melegíti. Szerencsére a motorfejlesztők mind nagyobb hatásfokú motorokat dobnak piacra, de elsősorban azzal a céllal, hogy a káros kibocsájtást csökkentsék. Nem baj, mi azzal jól járunk, hogy a nagyobb hatásfok miatt csökken a környezet hő terhelése is. Javul a hatásfok, ez jó hír! De robbanásszerűen növekszenek az eladások a járműiparban. Itt már nagyon nagy mennyiségű hő terheléssel kell számolnunk! Még valamit észre kell vennünk! Növekszik a divatos gépkocsik mérete. Nem tudom, miért jöttek divatba a hatalmas városi batárok? Talán státuszszimbólum? A tulajdonosok azt mondják, hogy könnyebb beszállniuk és jobb a kilátás. Ami még az egészet tetőzi, hogy többnyire egyedül ülnek a minimum 2 tonnás vasban, hogy eljussanak a munkahelyükre! A tragikomikus az, hogy talán ők beszélnek legtöbbet a klímavédelemről!
Az iparosodás önmagában veszélyes a klímára. Minden felavatott új gyár hőt is fog kibocsájtani. Növeli a terhelést. De az ipari fejlődéssel nem lehet leállni, mindenkinek joga van hozzá, hogy növekedjen a bevétele és a legmodernebb termékekhez hozzájusson. De ez csak akkor teljesíthető, ha fejlődés van. A fejlődés viszont melegíti a klímát!
Mindannyiunknak azon kell lenni, hogy csökkenjen az egyéni ökolábnyomunk. De fenntartható-e ez a csökkentés növekvő fogyasztás mellett?
Ezt nem tudom, de azt tudom, hogy meg kell határozni egy egyensúlyt, mert különben a biztos végbe rohanunk!
Mit tehetünk mi, egyének, ha lelkes klímavédők vagyunk?
Szerintem, sokat!
Például, ha kertünk van, védjük a talaj felső 5 cm-ben élő mikrobákat. Ne ássunk feleslegesen! De ha ásunk, akkor azonnal ültessük be! Ültessünk minél több fát, minél több növényt. Ne permetezzünk állandóan, csak ha nagyon kell, mert meg kell védenünk a környezetünk ökoegyensúlyát. Abba még a kis állatok, bogarak is beletartoznak.
Közlekedésnél számoljunk az autónk hőkibocsátásával. Ha lehet, gyalogoljunk, biciklizzünk, tömeg közlekedjünk!
Az elektromos járműveknek maguknak a legjobb a hatásfokuk. De ott azt is figyelembe kellene venni, hogy milyen hatásfokú erőműből kapjuk az elektromosságot. De erre nincs betekintésünk, mert hiányoznak a pontos, hozzáférhető számítások.
A közlekedésen kívül van még egy nagy kockázati tényező a saját környezetünk hőkibocsátásában.
Ha a lakásunkban sokat kell használni a fűtést télen és a klímát nyáron, akkor az nagy lábnyomot ad! Divatba jöttek a passzív házak. Az nagyon jó megoldásnak tűnik, de ugyanaz a bajom vele, mint az elektromos járműveknél, hiányolom a teljes körfolyamatot felölelő számítást. Minden egyes alkatrész előállítása mennyi hő kibocsájtást eredményezett?
Nyugodt szívvel egyetlen megoldást tudok javasolni! Amennyire lehet, menjünk a föld alá!
Bronzkori őseink kitalálták a legjobb megoldást a hideg és a meleg ellen: földbe vájt gerendaházakat építettek és abban laktak. Andronovói kultúrának hívják a Kaszpi-tó környékén éltek, nem vándorló, jurtában élő állattenyésztést űztek, hanem öntözéses mezőgazdaságot is folytattak, ahogy Észak-Mezopotámiában is. Sajnos elsivatagosodásnak indult az élőhelyük, felkerekedtek, majd Európába érkeztek és azt betelepítették. Szerintem sokat köszönhetnek az élhető, földbe ásott faházaiknak. (Ami az időrendet illeti a tévedés jogát fenntartom: nem vagyok se régész se őstörténész!)
A domboldalakon már terjednek a földházak. A mai építőanyag ipar már rendelkezik olyan megoldásokkal, hogy a szellőzés és a természetes fény bevezetése a lakásban megoldottnak tekinthető.
A lakást körülvevő nagy tömegű föld télen megtartja a meleget, nyáron megtartja a hűs klímát. A széltől is megóv!
Nem csak beszélek!
A jelenlegi lakhelyem déli lejtőre épült, csaknem félig földben van. Szobáim ablakai alatt 20 cm-re van a föld szintje, van elég fényem és van elég jó kilátásom. A konyhám és a mellékhelyiségek teljesen a föld szintje alatt vannak. Klímára nincs szükség, de valamennyi fűtésre igen!
Vannak olyan fejlett iparral rendelkező, de olaj és gáz mezökkel nem rendelkező országok, ahol nagy ipari kapacitás áll rendelkezésre, de nincs lekötve teljesen. Nekik érdekük szponzorálni igazán a szén-dioxid lobbit. Nekik érdekük hatalmas szélerőmű monstrumokat építeni az egyéb erőművek helyett. Nekem borzalmas látni azokat a szélerőmű mezőket. Félelmetes a búgásuk! Nem tudom melyik zöld párti szószóló lakna szívesen ilyen telep közelében.
A napelemekkel nincs semmi bajom, ha a tetőn helyezik el. De a hatalmas termőföldeket eltakaró naperőműmező már zavarja a zöld szemléletemet. Ne legyen kétségünk, ez is egy lobbitevékenység eredménye!
Ami viszont ténylegesen nagyon fontos lenne, hogy a fosszilis energiafelhasználás utolsó fázisánál a kipufogó és kémény-rendszereknél legyünk nagyon szigorúak. Csak akkor engedélyezzük, ha a szűrőrendszereik komolyan lecsökkentik a károsanyag-kibocsátást.
Rászálltak a dízel motorokra is, pedig nagyobb a hatásfokuk, mint a benzineseknek. Csak ellenőrizni kellene szigorúbban az utakon füstölgő dízel járműveket!