A fiatalok sejtjeiben több a víz, mint az idősesebbek sejtjeiben. Ha egy lapos hámsejtben kevesebb a víz, az sokkal hangsúlyosabban jelentkezik. Összelapul, látványosabban zsugorodik! Ekkor a hámsejtek közötti rések sokkal jobban átjárhatók.
Kétféle víz van a sejtekben.
- Az egyik a duzzadás következtében megkötött víz. Ekkor a vízmolekulák egy töltés körül csoportosulnak, az elektrosztatikus vonzás által körkörösen rendeződnek, mint a hidrát burok az ionok körül. Kolloid rendszerekben ez gyakori jelenség. (Van még az ozmózisos duzzadás is, amikor a membránon át nem jutó részecskék magas száma tartja vissza a vizet.)
- Hidrofil felületek mentén az adhéziós erők hatására rendeződő vízmolekulák rétegekben tömörülnek, egymással kooperatív kölcsönhatásban vannak és egy semmi más vízszerkezetre nem hasonlítható fázist hoznak létre. A szilárdtest-fizikában ismert fázisátalakulással jönnek létre és szűnnek meg. A fázisátalakulásra jellemző a „minden vagy semmi” elv. Vagy az összes fázist alakító vízmolekula részt vesz a fázisátalakulásban, vagy egyik sem. A kooperatív kölcsönhatás jelzi, hogy egy különleges vízfázissal van dolgunk. A kálium magában a különleges vízszerkezetben alkot egy komplexet három vízmolekulával és egy hidrogén atommal.
Mi szabályozza azt, hogy mennyi vizet tartalmaz egy sejt? A duzzadásnál egyszerű a képlet, minél több kolloid részecske van a rendszerben, annál nagyobb lesz a duzzadt víz mennyisége. Az élő sejt viszont nem egy duzzadt rendszer, csak a halott sejtre jellemző ez az állapot. Az élő sejtben a 2.pontban leírt módon rendeződnek a vízmolekulák, különleges, káliumot és hidrogént is tartalmazó kétdimenziós rétegekben. (A különleges vízszerkezet e gócait KH-komplexnek hívom ezután.)
Ha a sejt belsejében nagyobb az egységnyi térfogatban a víz számára hozzáférhető hidrofil felszín, ha nagyobb az elektronleadó képessége, és magas a kálium tartalma, akkor több vizet tartalmaz a sejt. A hidrofil felszín az adhéziós erejével kondenzálja a vízmolekulákat a felszínén. A kondenzált vízmolekulák egy irányban állnak, a rezgő dipól momentumaikkal elektromágneses energiát sugároznak ki, ez az energiacsökkenés adja a negatív kötési energiát. Szoros illeszkedésű, hexagonális, kétdimenziós kristályos szerkezet alakul ki. A kétdimenziós kristályos multilayer szerkezetű víz fázisátalakulással duzzadt vízzé alakul. Az élő sejtben e két fázis váltja egymást.
Az öregedéssel és betegségekkel nő bennünk a duzzadt vízfázis. A duzzadt víz olyan, mint egy homokzsák. Tompa! A KH-komplexekkel tűzdelt vízszerkezet, rugalmas, reagál a változásokra, mondjuk egy nyomásra, ütésre. A fázisátalakulás térfogat változást jelent. A térfogatváltozást úgy érzékeljük, mint egy aktív, rugalmas választ.
Azt kell megvizsgálnunk, hogy e sejtek fázisátalakulásra képes víztartalmát mi csökkentheti le?
- Bármilyen anyagcsere termék, amely nem tud eltávozni a sejtből. Ezek az anyagcsere termékek a duzzadásos vízmennyiséget növelik. Nélkülözhetetlen a jó vérkeringés e termékek elszállításához.
- A táplálékainkban legyen sok kálium és redukáló hidrogén atom!
A jó vérkeringés fenntartásához rendszeres intenzív testmozgásra van szükség, de ez nem elégséges, ha az érben nem tud áramolni szabadon a vér a helytelen táplálkozás miatt! A helytelen táplálkozás az, ahol kevés kálium és kevés redukáló hidrogén található a táplálékainkban. Ilyenek a magas keményítő tartalmú táplálékaink: lisztből, burgonyából készült ételeink. A cukros ételeink!
A kálium és a redukáló hidrogén könnyen eltávozik a főzés során, a kálium kioldódik, a hidrogén elillan. Ezért kíméletes főzést javaslok, különösen a húsok esetében. A szuvidálást ajánlom e célból. Megjelent egy szakácskönyvem szuvidálási receptekkel. (Az Örök Egészség Szakácskönyve)
A bőr ráncosodásának megelőzésére, a regenerálására egy megoldás a NANOROSTOS GÉL! Magas a kálium és redukáló hidrogén tartalma!
(Vigyázat! Az ételeink kálium tartalmát nem káliumsóval kell pótolni, mert az nem lenne egészséges!)