Mivel a belek és az immunrendszer kapcsolatával foglalkozom már régóta, kérdezik tőlem, hogy miért van az, hogy minél fiatalabbak a gyerekek annál ellenállóbbak a vírussal szemben?
(Kép forrása: www.ucer.info)
Az ábra mutatja egy átlagos ember bélrendszerében a pH-viszonyokat, vagyis hogy mennyire savas és mennyire lúgos az adott bélszakaszban a béltartalom. Az ábrán az látható, hogy a nyelőcsőben (Oesophagus) még semleges pH viszonyok uralkodnak. A gyomorban (Stomach) a gyomorsav beömlése miatt nagyon savassá válik a gyomortartalom. A gyomor után a hasnyálmirigy és a máj váladékai változtatják meg a béltartalom pH-ját. A vékonybélben (Small intestines) már növekedett a pH a gyomorhoz képest. A vékonybélben 6,2- 7,2 között található a pH-érték. A vastagbél (Colon) kezdeténél elég savas, pH=5,5, és ahogy közelítünk a végbél felé, egyre lúgosabb értékek felé tolódik el a béltartalom pH-értéke. A végbél előtti szakaszon a leglúgosabbak az értékek.
Ez az ábra egy egészséges ember bélrendszerének a viszonyait mutatja, a végbél közelében is 6,5 a pH-érték, ami még enyhén savas. De sajnos, később, ahogy öregszünk, a végbél felől egyre nagyobb szakaszon vesz fel lúgosabb, vagyis pH=7 érték fölötti értékeket. Az orvosi tapasztalat az, hogy ezen a szakaszon, ahol átfordulnak lúgossá az értékek, egyre több polipot, rákos daganatot találnak. Vagyis innen indulnak ki a betegségek.
A maszkot azért vesszük fel, hogy védjük magunkat a betolakodó vírustól. A maszk egy fizikai akadály, akadályozza a mikrobákat abban, hogy a szájunkba vagy orrunkba jusson. A bélcsatornánk falát mindenütt nyálkahártya fedi, a nyálkahártya egy olyan akadály, ami akadályozza a kórokozókat abban, hogy bejussanak a szervezetünkbe a bélfalon át. Az egészséges emberben, a vastagbélben a legvastagabb a védelmező nyálkahártya.
A nyálkahártya egy nagy víztartalma gél. Két rétege van, egy sűrűbb és egy lazább nyálkaréteg. A bélfal sejtjeihez közelebb helyezkedik el a sűrűbb réteg. Ezen még nehezebb áthatolni.
Már több, mint 20 éve kísérletezem egy nagy víztartalma cellulóz géllel. Ezt egy ecetsav baktérium hozza létre. A cellulóz egy polimer. A bélnyálkát is egy polimer, a mucin alkotja. A savas kémhatás segíti abban a polimereket, hogy több vizet tudjanak megkötni, az eddigi géllel történt kísérleteim ezt mutatják. Vagyis kell egy kismértékű savasság, ahhoz, hogy bőséges térfogatú nyálka képződjön.
Azon a bélszakaszon, ahol lúgos, nem pedig savas a kémhatás, ott vékonyabb nyálkahártya alakulhat ki, vagyis ott nem tud olyan hatékonyan szűrni a „maszk”. Azon bélszakaszon, ahol savas a kémhatás, jobban záró „maszk” fedi a bélfalunkat, míg ott, ahol lúgos a kémhatás, ott támadhatóbbak vagyunk.
A gyermekeknél, különösen az anyatejen élő újszülötteknél, nem alakult még ki a lúgos vastagbél szakasz. Az idősebbeknél sajnos mind hosszabb lesz a végbél felőli lúgos terület, csökken a bélnyálkahártyánk mennyisége, így csökken a védelmünk is!
Ez a személyes érvem arra, hogy miért védettebbek a gyerekek.
Kérdezhetjük, miért betegszenek meg többször gyermekek a gyermekkorban, mint a felnőttek? A gyermekeknek minden gyermekbetegségen át kell esni, hogy védettek legyenek. Ez az immunrendszer specifikus válasza a baktériumokkal szemben. A vírusok ellen teljesen más mechanizmussal védekezik a szervezet. Ott saját sejtjeinkben termelt fehérjéket kell felismerni. A másik különbség pedig az, hogy a vírusok állandóan mutálódnak, mindig változnak. Ellenük szerintem a nyálkahártya "mechanikai" védelme a főszereplő. A bakteriális támadásnál a fehérvérsejteket kell szaporítania az immunrendszernek, míg a vírusok esetében az antitestek finomhangolásával és szaporításával kell foglalkoznia. A nyálkahártya elnyújtja az időt, így van lehetőség a finomhangolásra való felkészülésre. Ha nem lenne, vagy kevés lenne a nyálka, akkor hirtelen zúdulna az immunrendszer nyakába a sok feladat, és képtelen lenne a védekezésre.
