Műszeres diagnosztikával megállapították, hogy a csigolyák közötti zselés anyag elvékonyodott, összezsugorodott, emiatt közelebb kerültek egymáshoz a csigolyák, ez pedig növelte a becsípődés esélyét. Mi volt a logikus tanács a helyzet javítására?
Mivel vízhiányos a zselés porcos anyag a csigolyák között, ezért több vizet kell innia a derékfájós barátomnak. Igyál legalább 3 – 3,5 liter vizet naponta, hogy nőjön a víztartalom a porckorongodban! Kevés vizet ittál idáig, azért száradt ki a porckorongod! Ha nagy meleg van, ha intenzíven sportolunk, sok vizet veszítünk, pótolni kell az elveszített vizet, mert a kiszáradás nagy kockázatokkal jár! Ezeket a kockázatokat mindekképpen ki kell védeni! Ez nem vitás!
De a túlzott vízivásnak is vannak kockázatai! Ez az érem másik oldala. Már jó ideje a magasan hidratált gélek és zselék tanulmányozásával foglalkozom, mint fizikus.
Először arra jöttem rá, hogy a magas hidratáltság nagy hidrofil felületekkel rendelkező anyagokban jöhet létre. Az egymáshoz közel lévő hidrofil felületek közé úgy szívódik be a víz, mint a hidrofil belső felületű kapillárisokba. A zselés géles anyagokban a kapilláris erő szívja fel és duzzasztja az anyagot. Mivel a kapillárisokban az adhéziós erők dominálnak a kohéziós erőkkel szemben, ezért elkezdtem tüzetesebben vizsgálni a hidrofil felületekkel közvetlenül érintkező vízrétegekben uralkodó fizikai törvényszerűségeket.
A hidrofil felületek általában negatív töltésekkel rendelkeznek, e töltések orientálják egy irányban a dipóltöltésű vízmolekulákat. Három szomszédos egy irányban álló vízmolekula között egy olyan molekuláris méretű résecske gyorsító képes kialakulni, amelyben egy redukáló hidrogén atom képes hosszabb ideig oszcillálni. Megkötődni.
Tudjuk, hogy az öregedés nem más, mint oxidáció. Az elszabadult oxidációs szabad gyökök oxidálják a szöveteinket. De ha van redukáló hidrogén bőségben a szöveteink vizeiben, akkor ez közömbösíti a káros szabad gyököket. Így a szövetek tovább maradhatnak fiatalok, mert nem oxidálódnak el.
Azt már régóta tudjuk, hogy ahogy öregszünk, úgy csökken a hidratáltságunk, úgy csökken a víz a sejtjeinkben és szöveteinkben.
Miért van az, hogy a hidrofil felületek egyre rosszabbul hidratálnak, ahogy öregszünk?
A redukáló hidrogént csak három H2O, vízmolekula képes megtartani! Ha 3 közül akár csak egy vízmolekula tartalmaz deutériumot a hidrogén helyett, akkor nem jöhet létre a 3 H-hidaskötés mentén egyetlen közös frekvenciájú oszcilláció, ami a redukáló hidrogént megtartja. Nehézvíznek hívjuk azt a vízmolekulát, amelyben legalább egy deutérium van. A természetes vizeinkben minden 3200-adik molekula nehézvíz. Ez kicsi aránynak tűnik, de az idő a nehézvíznek „dolgozik” a hidrofil felületek mentén. Egy idő múlva ugyanis a nehézvíz jobban felszaporodik a hidrofil felületek mentén. Miért?
Az ülepedéshez hasonló jelenség zajlik ebben az esetben is. Az ülepedésben a nehezebb anyagok ülepednek jobban, a könnyebb súlyúak fent gyűlnek össze. Ez azért van, mert az ülepedést a hő mozgás, a termikus gerjesztés akadályozza. A nehezebb molekulákat a hő mozgás nehezebben tudja a magasabb rétegekbe feljuttatni. Így a gravitációs térben lent gyűlik össze, az elektromos térben pedig a vonzó hidrofil felület közelében.
Ekkor az történik, hogy egyre kevesebb tere jut a redukáló hidrogént befogó vízszerkezetnek, vagyis egyre inkább védtelenek lesznek a hidrofil struktúrák a szerkezetroncsoló oxidációval szemben. Ily módon oxidálódnak, öregednek.
Milyen módon tudjuk lassítani a fenti folyamatot?
- Vagy növeljük az aktív, lefedetlen hidrofil felület nagyságát!
- Vagy, csökkentjük a szervezetünkbe bevitt nehézvíz mennyiségét!
- Van egy harmadik lehetőség is: akadályozzuk az ülepedést, mint ahogy az iszapot sem engedjük leülepedni keveréssel! Ezt úgy szoktam nevezni, hogy turbósítjuk a vérkeringésünket, rendszeres aktív testmozgással. Ezért fontos az, hogy idős korban sem szabad elhanyagolni a rendszeres mozgást, még ha néha fájdalmakkal jár is!
Nézzük meg, hogyan tudjuk növelni az aktív hidrofil felületek nagyságát?
Az élő sejtekben és szövetekben kétféle megnyilvánulása van a hidrofil felületeknek. Az egyik a membránok külső felületei. Beszéljünk akár a sejtmembránról, akár a mitokondriumok membránjairól, mindkettőnél a membránok külső felületét hidrofil fejek foglalják el, míg a membrán belsejét a hidrofób szénhidrogén-láncok.
A hidrofil felületek másik megnyilvánulási formája: a rostok. A növényeknél a cellulóz rostok a dominánsak, míg az emberi és állati sejtekben a fehérje rostok szerepe jelentős. Mindkét rostfajta felülete negatívan töltött, akár fehérje, akár cellulóz rostról legyen is szó. Tehát hidrofil! Az egysejtű mikrobák, úgy növelik állandóan a negatívan töltött membrán felületüket, hogy újakat hoznak létre, vagyis szaporodnak. Az elhalt mikrobák membránfelületeikre ráülepedett már a nehézvíz, tehát az elhalt mikrobákban koncentrálódott a nehézvíz. Ebből következőleg azt is mondhatjuk, hogy a bélflóránk több milliárdnyi jótékony mikrobája begyűjti a béltartalmunkból a nehézvizet, ilyen módon is véd minket, a gazdaszervezetet az öregedéstől. Vagyis, minél jobban vigyázunk a bélflóránkra, annál tovább élhetünk! A mi jótékony mikrobáink a mi fiatalító, anti-aging programunk részesei!
A növények cellulóz rostjainak esetében hogyan alakul ez az anti-aging mechanizmus? Az idősebb hajtások cellulóz rostjaiban történik a telítődés, a nehézvíz leülepedése. Vagyis a növényeknél a friss hajtások képviselik a fiatalító forrást. Ha a növények friss hajtásait fogyasztjuk, nagyobb aktív, még nem lefedett, hidrofil felületet kapunk a bélcsatornánkba. Például, ha növényi csírákat fogyasztunk, akkor az is egy fiatalító program.
Ezen a helyen kell megjegyezni a Dr.Hummel Gél fiatalító szerepét is, mivel a gélben lévő mikrobiológiai eredetű rostok ezerszer nagyobb hidrofil felülettel rendelkeznek, mint a növényi rostok. Tehát a fiatalítási szerepük is jelentősebb, mert jóval kevesebb is elég belőle, mint a növényi rostokból.
Eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy miképpen csökkenthetjük a szervezetünkbe bevitt nehézvíz mennyiségét?
Akár ásványvizet, akár felszíni vizet fogyasztunk, mindegyiknek magas a nehézvíz tartalma. A kérdés az, hogy hogyan lehetne csökkenteni? Kézenfekvő az ülepítés, mivel a nehézvíz nagyobb fajsúlyú, ezért ülepedik. Az ülepedésnél figyelembe kell venni a hőmérsékletet és az ülepedés idejét. Ha veszünk egy palack vizet, hideg helyre tesszük, majd hosszabb ideig várunk és nem háborgatjuk, akkor a palack aljában leülepedik a nehézvíz. Egy külön frizsider vagy egy hűvös pince jól megfelel erre a célra.
Régen, mikor a hűvös kút mélyéről úgy húzták fel vödörrel a vizet, hogy csak a felső rétegbe merült be a vödör, akkor az egy fiatalító ivóvíz volt. Manapság jobban el tudnám képzelni, hogy magas hűtött tartályokban ülepítenék a nehézvizet. Borgazdaságokban láttam ilyen tartályokat, azért jutott eszembe.
Jómagam azt találtam ki, hogy egy palack vízben egy kiskanál Dr.Hummel Gélt jól elkeverek, lezárom a palackot, aztán a feje tetejére állítva hűvös helyen tartom legalább egy hétig. A gélemnek nagyon nagy a megkötő felülete, sok nehézvizet is képes megkötni és még akkor is megkötve tartja, mikor lenyeljük és végighalad a bélcsatornánkban. Ha tovább hagyjuk ülepedni, akkor még jobb hatást érhetünk el. De ha valaki ragaszkodik a tiszta vízhez, akkor mikor előveszi a palackot, az aljából engedje ki a palack egy harmadát, majd visszafordítva használhatja a maradék két harmadot, mint fiatalító tiszta vizet.
De nézzük meg van-e valamilyen gyorsabb hozzáférhetősége a fiatalító innivalónak?
A sör ugyanis fermentálás eredménye, a fermentálás folyamán rengeteg mikroba, élesztőgomba szaporodik el az erjedő folyadékban, ezek a mikrobák rövid ideig élnek, amelyek telítődtek nehézvízzel, azok elhalnak és leülepednek. Ha az üledéket leszűrjük, akkor csökkentett nehézvíz tartalmú folyadékot, vagyis sört kapunk. Ha sörből kivonjuk az alkoholt, akkor bármikor fogyaszthatjuk, bármely mennyiségben a nélkül, hogy ártanánk vele.
A bornál és a pálinkánál is hasonló a helyzet, de ott nem vonjuk ki az alkoholt, ami nagyobb mennyiségben ártalmas!
Térjünk vissza a derékfájáshoz!
A porckorong összezsugorodik, mert nehézvíz telepedett oda, ami növelte az oxidációs roncsolódás kockázatát. A szövet roncsolódása zsugorodást okozott. Ha sok nehézvízben gazdag vizet fogyaszt, akkor növekedhet a nehézvíz ülepedés, ezt viszont csak úgy kerülhetjük ki, ha nehézvízben szegény, fiatalító folyadékokat fogyasztunk!
Természetesen nem bújhattam ki a saját bőrömből, azt is javasoltam, hogy több Dr. Hummel Gélt fogyasszon, így két módon is kapcsolódik a fiatalító programhoz: egyrészt sok nehézvizet köthet meg a béltartalomban, másrészt támogatja a jótékony bélflóra mikrobáinak a szaporodását. Ezáltal több mikroba tudja a testébe zárni a nehézvizet.