A következő információkat a Live Science októberi számából vettem.
Egy New Jersey-i egészségügyi létesítményben hét gyerek halt meg adenovírus járványban.
E vírus egyébként megfázási tüneteket okozhat. Az adenovírusok szapora vírusok, és sokféle betegséget okozhatnak, felső légúti fertőzéseket – mint a nátha – valamint tüdőgyulladást, emésztőrendszeri megbetegedéseket vagy húgyúti megbetegedéseket. A tünetek lehetnek enyhék és súlyosabbak is, de a nagyon súlyos megbetegedések ritkák. A szakemberek szerint a legyengült immunrendszerrel rendelkező betegeknél nagyobb a súlyos megbetegedés kockázata.
Az orvosi közlemény azt tartalmazta, hogy ez a járvány súlyosan veszélyeztetett immunrendszerrel bíró gyerekek között tört ki!
Dr. Amesh Adalja szakértő azt mondta, hogy az adenovírus okozta halál nem olyan ritka, mint ahogy gondoljuk, mert sok súlyos tüdőgyulladást okozva okozhat halált, de akkor az orvosi jelentés csak azt írja a halál okának, hogy tüdőgyulladás!
Több tucatnyi adenovírus törzs létezik. A New Jersey eset mögött az adenovírus 7 törzs van. E törzs már okozott járványt katonai táborokban, ezért kidolgoztak ellene vakcinát, amit csak a katonai körökben használnak. Most gondolkodnak a vakcinák szélesebb körű alkalmazásán. E tragikus hír kapcsán, mi a legfőbb tanulság? Miért van ennyi hiányos immunrendszerű iskolás és katona?
Kezdjük el az immunrendszer alapjainál!
Tudjuk, hogy az immunrendszer 70%-a a belekhez kapcsolódik. Úgy néz ki, hogy valahol itt kell kezdeni az okok felderítését.
Az immunrendszer egységeinek és a szervezetünket megtámadó kórokozóknak, betolakodóknak a nyálkahártyák a „csataterük”. A nyálkákba ragadt kórokozókat az immunrendszer pusztítja el. A nyálkahártyákból a nyirokerekbe kerülnek a betolakodók, ahol vagy felfalják, vagy szabadgyökeikkel elpusztítják a kórokozókat az immunrendszer egységei.
A legtöbb nyálkahártya a belekben van, ahol a legkisebb bél bolyhocskákat is nyálkahártya öleli körül. A légzőszerveinkben is sok a nyálkahártya. Pl. ha megfázunk, az orrnyálkahártya rengeteg nedvvel védekezik.
Mondhatjuk azt is, hogy a nyálkahártyáink a mi elsődleges védvonalaink a betolakodókkal szemben. Úgy is lehetne jellemezni, mint a középkori várakat körülvevő vizes árkokat. Azok a betolakodók, akik ebbe bekeveredtek, a védők által könnyebben voltak sebezhetőek.
A bélnyálkahártyát nem csak csatamezőnek lehet titulálni, hanem ellátó és kiképző tábornak is. A bélflóra mikrobái is a nyálkahártyához tartanak, nem csak az immunrendszer alkotóelemei.
A mikrobák által kibocsájtott anyagcseretermékek táplálékul szolgálnak az immunsejteknek. A közös terepen egymás kiszolgálói a bélflóra és az immunrendszer. Ez a tény már annyira bizonyított, hogy az eddig bélflórának hívott mikroba egységet és az immunrendszernek nevezett egységet egységesen mikrobiomnak nevezik. Ez azt is érzékelteti, hogy az örökletes genomuk is közös egységeket mutatnak.
Ahhoz, hogy az immunrendszer erőteljes legyen, a jó mikrobák által termelt anyagoknak el kell jutniuk a nyálkahártyához, ahonnan a nyirokerek logisztikájának segitségével az immunsejtek táplálkozhatnak belőlük.
A béltartalom belsejében, ha van elég víz, akkor mikroba telepek alakulhatnak ki. A mikroba telepektől hogyan juthat el az immunrendszer tápanyaga a nyálkahártyához?
Vizes csatornákon keresztül!
Ha két vizes, hidrofil, rost egymáshoz ér, közöttük vízmembrán alakul ki, ha 3 összeér, akkor egy vizes csatorna képződik.
Ha elég sok vizes, hidrofil, rost van a táplálékainkban, akkor a béltartalmat ilyen vizes rostok sokasága hálózza be. Így megtörténik a béltartalom becsatornázása.
A sok vizes rost sok vizet tart meg
- Így lesz elég víz a mikroba telepek kifejlődéséhez
- Lesz elég vizes csatorna, ami eljutatja az anyagcseretermékeket a nyálkahártyához. Ezzel az immunsejteket táplálják a csatornák.
- A vizes rostok, illetve a vizes csatornák növelésével nem csak a jó mikrobáinak anyagcseretermékeinek a szállítása növekszik a bélnyálka felé, hanem minden tápanyag felszívódása növekszik. Javul a teljes felszívódás a vizes rostok növelése által!
- A vizes csatornákban az immunanyagok vissza, a béltartalom felé, is közlekedhetnek. Így a béltartalom belseje is immunvédelem alatt állhat!
- A vizes rostok mentén kialakuló csatornák, dréncsövek, kiterjesztik a nyálkahártya hatásterületét, ily módon az immunrendszer hatékonyságát is.
Mondhatjuk, hogy akkor erős, hatékony, az immunrendszerünk: a, ha van elég vizes rost, b, ha van elég jótékony mikroba (probiotikum) a béltartalomban.
A legfőbb tanulság ebből az, hogy
A következő kutatási eredményt a Cell című tudományos folyóiratból vettem:
Széleskörű vizsgálatok megállapították, hogy két probléma van a probiotikumos kezelésekkel.
- A székletben megtalálhatóak a probiotikus telepek, de a bél nyálkahártyába nem épültek be.
- Vizsgálták azokat a betegeket, akik antibiotikumos kezelés után szedtek probiotikumokat, azt találták, hogy a probiotikumok nem tudták visszaállítani az eredeti, széles spektrumú bélflóra-összetételt.
Mi a baj az iskolás- és katonakorú ifjúságnak a táplálkozásával?
Miért tud egy gyenge vírus ilyen járványt okozni közöttük?
Mindent megkapnak, minden vitamint, minden ásványi anyagot és nyomelemeket, minden antibiotikumot és minden probiotikumot – tablettában! Ha hiányos valamiben a táplálkozásuk, akkor megkapják a pótlást tablettákban.
Van, amit viszont nem lehet bevenni tablettában, a hidrofil, vizes rostokat!
A gyorsételeinkben sok a tápanyag, de kevés a vizes rost! Sok nyers, vagy párolt zöldséget és salátafélét kellene fogyasztaniuk, hogy az immunrendszerük hatékony állapotban legyen! Tudom, hazabeszélek, de jó okom van rá.
Nincs még egy hasonló rostfajta, ami ennyire be tudja csatornázni a béltartalmat! Jómagam ezt tudnám ajánlani a menzafőnököknek, ha már nem tudnak beszerezni elég friss zöldséget.