A rostos táplálkozás számtalan előnyéről beszéltünk idáig.
A legfontosabb tulajdonságai a táplálékokkal megevett rostoknak, hogy tisztítják a bélfalakat belülről, mintegy vizes szivacs vagy kendő. Táplálják a vastagbélben székelő bélflóra jótékony mikrobáit. Szabályozzák a széklet víztartalmát, vagyis a keménységét. A vizes rostok a vízmegtartó képességükkelkeményítik a híg széklet állagát. Míg amagukban tartott vízmennyiséggel puhítják a kemény széklet állagát. Hangsúlyozni kell, hogy vizes rostokról beszélünk minden esetben.
A vizes rostok felülete vízszerető (hidrofil) ez a tulajdonsága lehetővé teszi, hogy ezen rostok között kapilláris terek jöjjenek létre, ezeken a helyeken kapilláris, vagyis szívó hatás érvényesül, mintegy maguk közé szívják a vizet és ott megtartják. Kevesebb vizet tartalmazó, „szomjazó”, szűkebb kapilláris terek képesek átvenni a több vizet tartalmazó, tágabb kapilláris terektől. Ilyen vizes felülettel rendelkező rostok a növények száraiban, leveleiben, és húsos terméseiben találhatók. A kemény magvak héjaiban lévő korpaanyagok inkább vizet lepergető tulajdonságokkal rendelkeznek, az eddig felsorolt tulajdonságokkal ezek nem rendelkeznek. Ezután csak a vizes rostokról beszélek.
Korlátozott rajztudásommal lerajzoltam egy helyzetet, amely testünk millió helyén megtalálható ameddig a kapilláris vérerek elérnek.
1. ábra
Az ábrán (1. ábra) a kék nyilak a folyadék áramlási irányát jelölik. Az elnyújtott piros ellipszisek az artériás hámsejteket ábrázolják, az ábra tetején lévő két kék ellipszisek a vénás kapilláris kezdete. A vér kapillárisokban lévő ferde körök a vörösvértesteket jelentik. Az artériás szakaszban pirosak a körök, jelölve, hogy oxigént kötnek. A vénás szakaszban kékek a körök, jelölve, hogy széndioxidot szállítanak. Az ábra jobb oldalán lévő, kesztyűujjat formázó kék ellipszisek a nyirok kapillárist jelölik. A középen lévő sárga területen négyzetek, maggal a közepén, a szöveti sejtek közötti állományt hivatott jelölni.
Kövessük az áramlás útját!
Az artériás kapillárisban magas hidrosztatikai nyomás (a magasabb vérnyomás érték) uralkodik. E nyomás kinyomja a kapilláris falát alkotó hámsejtek között a vérplazmát a vörösvéstestek és a nagyobb makromolekulák kivételével. E kiáramló folyadék tartalmazza a sejteknek szükséges oxigént, tápanyagokat, hormonokat. (Az oxigén itt már kivált a vörösvertestekből.) E folyadék eljut a sejt közötti állományon keresztül a sejtekig. A sejtekből salakanyagok, széndioxid és más oxidált anyagcseretermékek jutnak vissza, amely legnagyobb részét a vér kapilláris vénás része veszi vissza. Kisebb része visszamarad, ígyaz elhalt sejtek törmelékei, nagyobb salakanyagok és a sejtek közé bekerült élősködők, kórokozó baktériumok, gombák, vírusok.
Itt jut szerephez a nyirok kapilláris, a kesztyűujj formájú képződmény.Ez úgy működik, mint egy vizes „porszívó”. A kék nyilak mutatják, hogy itt egy egyirányú áramlás történik, ugyanis a hámsejtek közötti járatok szelepként működnek, csak befelé engedi az áramlást. A nyirok kapillárisban magában is szelepek helyezkednek el, amelyek nem engedik visszaáramlani a folyadékot. A nyirokerekben lévő áramlás hajtóereje a nyirokerek külső falára ható szöveti nyomások. Például a vér kapillárisok pulzáló mozgása, maga a nyirok kapilláris fal rezgése, a környező izmok változó feszültségéből eredő nyomások összenyomják a nyirok kapillárist, kinyílik a szív felé való áramlás irányában a szelep, majd, ha megszűnik a külső nyomás, a szelep bezár, megakadályozva a visszaáramlást.
A nyirok kapillárisok vastagabb nyirokerekbe torkolnak. Aztán a nyirokcsomókba, a nyirokcsomókban az addig eljutott kórokozókat elpusztítják az immunrendszer anyagai. A nyirok tovább áramlik a nyirok szövetekhez , itt kiszűrik a káros maradványokat. Tehát a nyirokerekben hatástalanítás történik. Így védekezünk a betolakodóktól.
Nézzük meg azt az esetet, mikor nem iszunk elég vizet és vízhiányos a vérünk.
Ebben az esetben, a vérünkben, arányaiban több nagy molekula kering, és nehezebben jut ki víz az artériás kapillárison, mert többször lefedi az érfalon való „kijáratot a nagy molekula, ami nem tud átmenni a résen. Ezt egyébként tudományosan ozmózis jelenségének nevezik. Nagyobb nyomás kell ahhoz, hogy vizet préseljünk ki a kapilláris falán át, hogy a sejt közötti járatokba jusson. A sejteknek szüksége van az oxigénre, tápanyagokra, hogy ezekhez hozzájusson, növelni kell a vérnyomást. A szívet terheli ez az állapot, mert nagyobb munkát kell végezni a nagyobb nyomás eléréséhez. Az eredmény az, hogy a nagyobb nyomás ellenére is kevesebb folyadék áramlik ki a sejt közötti térbe.
Ekkor kevesebb folyadék jut el a nyirok kapillárisokba is. Megtorpan az áramlás!
Ebben az esetben az is kockázatosabb, hogy megrekednek a kórokozók a sejt közötti térben, majd tovább szaporodva megtámadhatják a sejteket. A betegég fellépésének kockázata ezen a helyen megnő. Mit tapasztalunk? A dehidratáltság, a kevesebb víz a vérben, növeli a vérnyomást és csökkenti az immunrendszer hatékonyságát, vagyis a betegségek nagyobb valószínűséggel lépnek fel.
Nézzük meg, hogy mi a helyzet akkor, ha béltartalomban bőségesen található vizes rost?
Az általam rajzolt ábra (2. ábra) teljes elrendezése megtalálható minden egyes bélbolyhocskában. Képzeljük el, hogy az ábrán látható teljes képlet be van kerítve a bélbolyhok hámsejtjeivel, amelyek hasonlóan átengedik a folyadékot, mint a vér kapillárisok. Sárga ellipszisekkel jelöljük e hámsejteket, melyek egyik oldalán a béltartalom, a rostok által alkotott kapillárisokban a vízzel. Míg a másik oldalon a szintén kapilláris méretű sejt közötti járatok.
Iskolai tanulmányainkból ismerjük, hogy a szűkebb keresztmetszetű üveg kapillárisokban magasabbra jut a víz, mint a szélesebb kapilláris csövekben. Nagyobb a szívóerő a szűkebb kapillárisban, mint a tágabban. A dehidratáltság a sejt közöttijáratokat szűkíti. Ez a szűkebb kapilláris vizet tud elvonni a sejt résein keresztül a bélfal másik oldalán lévő tágabb kapillárisokban lévő vízterekből.
2. ábra
A rostok közötti kapilláris terek vízzel tudják ellátni a vízhiányos sejteket, így elindulhat az áramlás a nyirokerekben is. A nyirok kapilláris felszívhatja a kórokozókat, azokat megsemmisítve a nyirokcsomókban. A vénás erek is újra megtelhetnek folyadékkal növelve a vér víztartalmát. Ha helyreáll a vér víztartalma, nem kell nagyobb vérnyomás az áramláshoz.
A vizes rostok kapillárisokkal történő víztranszportjáról, nem lehet máshol olvasni csak nálam, mivel jómagam fedeztem fel a mikrorostokat tartalmazó nagyvíztartalmú gélem tanulmányozása közben.