Lépten nyomon halljuk, hogy a túlsúlyosaknak nagyobb a kockázatuk bizonyos betegségekkel szemben. Próbálgatják megfejteni az okát, próbáltam utána olvasni, de nem találtam egy átfogó logikus magyarázatot sem ezzel kapcsolatban. Több, mint 20 évvel ezelőtt felállítottam egy munkahipotézist a betegségek kialakulásával kapcsolatban. Akkor orvosegyetemen dolgoztam, mikor egy tanszéki beszámolón egy orvos kollégámtól azt hallottam, hogy megjelent egy tudományos folyóiratban a gyulladásokról egy cikk, amelyben az a feltételezés található, hogy a betegségeket gyulladások előzik meg. Azóta jómagam is a gyulladásokat tartom a betegségek fő okainak. Azóta úgy nevezem magamat, mint a gyulladások fő ellenségét.
A gyulladásokat fehérjék vagy fehérje töredékek indítják el. A gyulladás az immunrendszer reakciója a számukra ismeretlen fehérjékkel szemben. A reakciót elindító fehérjék lehetnek kórokozók fehérjéi, de lehetnek olyan saját fehérjék is, amelyek valamilyen változáson mentek át, és e változások olyan mértékűek, hogy az immunrendszer ismeretlennek minősíti, így támadást indít ellene.
A gyulladások oxidatív környezetet fejlesztenek. Oxidációval próbálják elpusztítani az idegennek minősített betolakodókat. Az oxidáció rombolás! Nincs akkor baj, ha sikerül gyorsan a gyulladásnak megszüntetni a veszélyes idegent. A szervezet számára akkor áll elő nehéz helyzet, ha a gyulladásos állapot fennmarad, vagyis nem lehetett megszüntetni az antigén fehérje forrást.
A túlsúlyosak többnyire cukorbetegséget megelőző állapotban vannak. Ekkor a vérükben magas az inzulin- és magas a vércukor-szint. Olyan magas lehet e molekulák száma, hogy az ozmotikus hatás miatt vízhiányos lesz a vér. Ez a szervezet szintjén szomjúságot okoz. Jegyezzük meg: vízhiány!
De mielőtt ez a helyzet kialakulna más dolgoknak kell történie.
Nézzük meg a mozgáshiány hatását!
Ha rendszeresen végzünk intenzív testmozgást, akkor a vérben lévő cukor felhasználódik, az inzulin segítségével az izomzatba kerül és az izom feldolgozza a mozgás alatt.
Ha nem mozgunk eleget, akkor az izomzatunk gyengül, az izomtömegünk csökken. Nem használódik fel a vérben lévő cukor és inzulin. Ekkor áll elő a már említett vízhiány. Ekkor az izomsejtek víztartalma is csökken. Ott állnak szegény izomsejtek elhanyagolva, a leépülés szélén.
Nézzük meg a leépülés és a felépülés közötti állapotokat az élő sejtekben!
Mik jellemzik a leépülés állapotát?
- vízhiány
- fehérje, illetve aminosav-hiány
- táplálék, illetve ATP-hiány
- oxidációs környezet (gyulladások, betegségek velejárója)
Mik jellemzik az épülés állapotát?
- vízbőség
- fehérje, illetve aminosav bősége
- táplálék, illetve energia bősége
- redukáló (elektronban gazdag) környezet.
Egy egészséges, épülni képes izomsejt 80%-a víz, a maradék 20% pedig fehérje. Ezek körülbelüli adatok, mert még ásványisókat, főleg káliumot, is tartalmaznak. Amire nagyon szeretném felhívni a figyelmet, az a víz! Az élő sejtekben különleges szerkezetű víz van. Nem olyan, mint a húslevesben, inkább olyan, mint a kocsonyában. Géles állagú! Kötött víznek is hívják. A rendezetlen vízmolekulákat a sejtben úgynevezett fibrilláris fehérje szálak rendezik a töltésekkel rendelkező felületük felszínein. Ahol ilyen fehérje szálak hálózata található ott a vízszerkezet rendezetté válik. A rendezettségből adódik a géles jelleg is. Ennek a típusú víznek van még egy különleges tulajdonsága, elektronleadó, vagyis redukáló állapotú. Ez egy mérhető kémiai tulajdonság. Nagyon fontos megtartó ereje van az élő sejtek szempontjából. Ellenáll az oxidációnak, a leépítő erőnek! A redukált állapot az oxidált állapot ellentéte. A redukált állapot az épülést, a megtartást szolgálja, míg az oxidált állapot a leépülést és a betegségeket indítja.
Vigyázat, ez az oxidáció nem összekeverendő a hemoglobin által szállított oxigénnel, ami a mitokondriumokban elhasználódik és energiaszolgáltatásként hasznosul. A mitokondriumokban az oxidáció hasznos! Energiát ad!
Könnyen beláthatjuk, hogyha egészségesek szeretnénk lenni és ezt hosszan megtartani, akkor az izmaink által kötött vízre nagyon odakell figyelnünk és óvnunk az állapotát és a mennyiségét. Egy egészséges ember 40-45%-a izom, ennek 80%-a pedig a redukáló, építést megtartó vízszerkezet. Kiszámíthatjuk, hogy a tömegünk több mint egyharmadát ez az építő víz alkotja. Ez egy komoly megtartó erőt jelent az egészség és a hosszú élet szempontjából. Az egészséges, megtartó testi állapotot Bioreduktív állapotnak nevezem.
Egyszerű a feladat, ha hosszú egészséges életet szeretnénk magunknak, akkor nem kell mást tenni, mint óvni az izomzatunkat, és ha tudjuk, akkor növeljük annak mennyiségét, de semmiképpen ne engedjük leépülni!
Két dologra kell odafigyelnünk az izomzatunk megőrzésének az érdekében. A táplálkozásra és a rendszeres edzésre!
A helyes táplálkozásról írtam egy szakácskönyvet, címe: Az Örök Egészség Szakácskönyve. Ebben kifejtettem a Bioreduktív Táplálkozás lényegét. De ez a szakácskönyv nem használható a vegetáriánusoknak. Ezért tervezek egy olyan aminosav összetételű étrendkiegészítőt gyártani, amelyet bárki használhat a húsételek vagy a fehérje pótlások helyett.
A táplálkozásnál kell megemlítenem a rostos táplálkozás szükségességét. A zöldségek azért elengedhetetlenek a táplálkozásunkban, mert tele vannak emészthetetlen, redukáló vizet kötő rostokkal. (Az „emészthetetlen” azért fontos, mert így a vastagbélben is hat!) A rostos táplálkozás redukáló előnyét az általam kifejlesztett gélek a legmagasabb szinten képviselik. Nincs még egy táplálék, amely egy grammja annyi redukáló vízszerkezetet tartalmazna, mint a Nanorostos Gél.
Az edzésekkel kapcsolatban én a kíméletes, megszakításos edzéseket preferálom. Ha felmegy a pulzus, akkor pihenjünk, míg meg nem nyugszik kissé. A lényeg itt az izmok használatán van. Nem kell kimerülésig edzeni. Ott már beindulhatnak a leépülési folyamatok is.
Mi a helyzet a túlsúlyosoknál?
Odáig eljutottunk, hogy a kényelmes, mozgásszegény állapot elvezeti az izomzatunkat a leépüléshez. Ekkor energiából, táplálékból, vízből kevés jut az izomsejteknek. Lecsökken a bioreduktív állapotot fenntartó kötött vízmennyiség az izomzatban. Nincs, ami megvédje a leépítő oxidációtól a sejteket. Az oxidációs állapot kezd dominálni a környezetben, ez hasonlít a gyulladásos állapotokhoz. Olyan, mintha egy rendszerszerű, szisztémás gyulladás uralná el a testünket. Ebben az állapotában a kórokozókkal szemben is védtelenebb a szervezetünk. Felléphetnek akut és krónikus betegségek. Elindul az öregedés és a leépülés.
Van egy jó hírem! Ha még időben belevágunk a bioreduktív táplálkozásba és a rendszeres testmozgásba, a helyzet, ha nem is teljesen, de visszafordítható!
Sohasem késő az izomfejlesztés és vízmegtartás az izmainkban!